Eddig közülük sokaknak nem kellett megírniuk a kompetenciamérést.
Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott, amelyből kiderült, hogy sok sajátos nevelésű igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákot hozna nehéz helyzetbe, ha a kompetenciamérésre a tanulók jegyet kapnának vagy ha az eredmény beleszámítana a középiskolai felvételibe.
"A kormány által tervezett kompetenciamérések eredményének beszámítása a középiskolai felvételibe megsérti az esélyegyenlőség jogait arra tekintettel is, hogy az SNI-, illetve autizmus, Asperger-diagnózissal rendelkező diákok közül vannak olyanok, akik eddig mentesültek a kompetenciamérés feladatsorainak megírása alól.
Amennyiben az eredmény beszámít majd a középiskolai felvételibe, ezek a tanulók még nagyobb hátrányba kerülnek, hiszen jogukkal élveők meg sem írják ezeket a felméréseket, így esélyük tovább csökken a középfokú intézményekbe való bekerülésnél." - írta Rita (nevét megváltoztattuk), aki kitért arra is, ha ezeknek a tanulóknak mégis meg kell írniuk a kompetenciamérést, akkor
az állapotuk miatt gyengébben teljesítenek, így rosszabb érdemjegyet, illetve emiatt majd kevesebb pontot kapnak a felvételi eljárás során.
Ha az eredmény az átlagukba is beszámít majd, az szintén hátrányt jelent számukra több tekintetben is (önbecsülés, átlag után járó kedvezmények, juttatások, ösztöndíj, kollégiumi elhelyezés stb.).
Sajátos helyzetük miatt már eddig is hátrányba kerültek a magyar oktatási rendszer hiányosságai és anomáliái miatt, amik így extrém módon még fokozódni fognak a számukra.
- tette hozzá Rita.
Az olvasói levél kapcsán megkerestük az Oktatási Hivatalt is azzal kapcsolatban, hogy ha tétje lesz a kompetenciamérésnek, akkor abban a SNI-s, BTMN-es diákoknak kötelezően részt kell-e venniük a mérésben,és ha igen, akkor kapnak-e valamilyen kedvezményt.
Ezzel kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy ezekben a kérésekben "a hivatal nem illetékes, azok jogalkotói hatáskörbe tartoznak."
Azt érdemes megjegyezni, hogy a KSH legfrisebbb gyorsjelentése szerint 65 416 sajátos nevelési igényű diák jár általános iskolába a 2024/2025-ös tanévben. Ehhez képest a 2023/2024-es tanévben ugyanez a szám csak 62 878 volt. Egyelőre még nincsen friss adat arról, hogy miért kapták ezek a gyerekek az SNI-s státuszt, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az esetek közel 70 százalékában súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar áll a háttérben.
Az SNI-s diákok helyzetével az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
