Eddig közülük sokaknak nem kellett megírniuk a kompetenciamérést.
Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott, amelyből kiderült, hogy sok sajátos nevelésű igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákot hozna nehéz helyzetbe, ha a kompetenciamérésre a tanulók jegyet kapnának vagy ha az eredmény beleszámítana a középiskolai felvételibe.
"A kormány által tervezett kompetenciamérések eredményének beszámítása a középiskolai felvételibe megsérti az esélyegyenlőség jogait arra tekintettel is, hogy az SNI-, illetve autizmus, Asperger-diagnózissal rendelkező diákok közül vannak olyanok, akik eddig mentesültek a kompetenciamérés feladatsorainak megírása alól.
Amennyiben az eredmény beszámít majd a középiskolai felvételibe, ezek a tanulók még nagyobb hátrányba kerülnek, hiszen jogukkal élveők meg sem írják ezeket a felméréseket, így esélyük tovább csökken a középfokú intézményekbe való bekerülésnél." - írta Rita (nevét megváltoztattuk), aki kitért arra is, ha ezeknek a tanulóknak mégis meg kell írniuk a kompetenciamérést, akkor
az állapotuk miatt gyengébben teljesítenek, így rosszabb érdemjegyet, illetve emiatt majd kevesebb pontot kapnak a felvételi eljárás során.
Ha az eredmény az átlagukba is beszámít majd, az szintén hátrányt jelent számukra több tekintetben is (önbecsülés, átlag után járó kedvezmények, juttatások, ösztöndíj, kollégiumi elhelyezés stb.).
Sajátos helyzetük miatt már eddig is hátrányba kerültek a magyar oktatási rendszer hiányosságai és anomáliái miatt, amik így extrém módon még fokozódni fognak a számukra.
- tette hozzá Rita.
Az olvasói levél kapcsán megkerestük az Oktatási Hivatalt is azzal kapcsolatban, hogy ha tétje lesz a kompetenciamérésnek, akkor abban a SNI-s, BTMN-es diákoknak kötelezően részt kell-e venniük a mérésben,és ha igen, akkor kapnak-e valamilyen kedvezményt.
Ezzel kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy ezekben a kérésekben "a hivatal nem illetékes, azok jogalkotói hatáskörbe tartoznak."
Azt érdemes megjegyezni, hogy a KSH legfrisebbb gyorsjelentése szerint 65 416 sajátos nevelési igényű diák jár általános iskolába a 2024/2025-ös tanévben. Ehhez képest a 2023/2024-es tanévben ugyanez a szám csak 62 878 volt. Egyelőre még nincsen friss adat arról, hogy miért kapták ezek a gyerekek az SNI-s státuszt, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az esetek közel 70 százalékában súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar áll a háttérben.
Az SNI-s diákok helyzetével az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
