Keményen odacsapott Balognak a Tanítanék: "szokott tükörbe nézni?"

"A felmentés sokszor életmentő, megóv a kudarctól, a bukástól. Megóv a lemorzsolódástól" - írja a Tanítanék Mozgalom, amely a köznevelési törvény keddi módosítására reagált Facebook-jegyzetben.

  • Eduline

„Elsősorban a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekekről van szó, őket érinti a módosítás a legsúlyosabban. Ők a BTMN-esek, és egyre többen vannak. Szaporodó számuk súlyos tünet – az emberektől, az emberségtől és a valóságtól egyre távolabb sodródó iskolarendszer tünete, ahol egyre kevesebb idő jut azokra, akikért az iskola elvileg létezik. A gyerekekre. Ők azok a gyerekek, akiknek eddig járt a részleges vagy akár a teljes felmentés bizonyos tantárgyakból, és meghatározott óraszámú fejlesztés” - reagált a köznevelési törvény módosítására a Tanítanék Mozgalom.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a törvénymódosítás 2018-tól például megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

Az átlagostól kicsit eltérő diákok jövőjét teszik tönkre - egy szülő írt nyílt levelet Áder Jánosnak

Kedden elfogadták a törvénymódosítást, ami lehetővé tenné, hogy értelmi fogyatékos gyerekeket ehhez képzettséggel nem rendelkező pedagógusok is oktathassanak, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat is lehessen minden tárgyból értékelni. Most Áder János köztársasági elnökön a sor, hogy aláírja és kihirdesse azt. Ennek apropóján címezte egy szülő neki a levelét.

„A felmentés bizony sokszor életmentő. Megóv a kudarctól, a bukástól. Megóv a „lemorzsolódástól”. Hát, már akit. De vannak, akiket igen. És mindenki számít. Mindenki! Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy heti 25-26 tanóra, 100-200 tanítvány, heti 200 beadott írásbeli munka és 100 regisztrálandó érdemjegy és hiányzás mellett a pedagógusok képesek érdemben differenciálni?” - írja a Tanítanék.

Hozzáteszik: a törvénymódosítás tovább szűkíti az oktatási jogok biztosának lehetőségeit. „Gyógypedagógusok feladatait pedig elvégezhetik olyanok is, akiknek nincs meg a megfelelő képesítésük. Ja, hát igen. Ha nincs elég orvos, műtsön az ápolónő, harmadik műszakban. És egyéb területeken is lehetséges lesz a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazása. Úgy látszik, a pedagógus életpálya mégsem hasít annyira. Akkor hogy is lesz ez? Az egyik tanár több száz oldalas portfólióval szenved, hogy érvényesítse az amúgy már megszerzett diplomáját – miközben valaki a másik teremben épp végzettség nélkül tartja az órát?” - írják.

"Szokott vajon tükörbe nézni? Szokott magába nézni? Talál önmagának felmentést? Tényleg talál? Nem lehet, hogy visszaél a szavakkal: keresztény, demokrata, miniszter?" - kérdezi Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől a Facebook-jegyzet három aláírója, Törley Katalin, Pilz Olivér és Sulyok Blanka.

Dragomán is véleményt mondott a köznevelési törvény módosításáról

Az írónak is fontos volt, hogy annak idején szakértők foglalkoztak vele. Kedden elfogadta az Országgyűlés azt a sokat vitatott törvénytervezetet, ami a speciális nevelési igényű diákok osztályozását lehetővé tenné. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket a jövőben akár olyan pedagógusok is oktathatják, akiknek nincs erre képzettsége.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.