„Elsősorban a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekekről van szó, őket érinti a módosítás a legsúlyosabban. Ők a BTMN-esek, és egyre többen vannak. Szaporodó számuk súlyos tünet – az emberektől, az emberségtől és a valóságtól egyre távolabb sodródó iskolarendszer tünete, ahol egyre kevesebb idő jut azokra, akikért az iskola elvileg létezik. A gyerekekre. Ők azok a gyerekek, akiknek eddig járt a részleges vagy akár a teljes felmentés bizonyos tantárgyakból, és meghatározott óraszámú fejlesztés” - reagált a köznevelési törvény módosítására a Tanítanék Mozgalom.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a törvénymódosítás 2018-tól például megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.
Kedden elfogadták a törvénymódosítást, ami lehetővé tenné, hogy értelmi fogyatékos gyerekeket ehhez képzettséggel nem rendelkező pedagógusok is oktathassanak, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat is lehessen minden tárgyból értékelni. Most Áder János köztársasági elnökön a sor, hogy aláírja és kihirdesse azt. Ennek apropóján címezte egy szülő neki a levelét.
„A felmentés bizony sokszor életmentő. Megóv a kudarctól, a bukástól. Megóv a „lemorzsolódástól”. Hát, már akit. De vannak, akiket igen. És mindenki számít. Mindenki! Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy heti 25-26 tanóra, 100-200 tanítvány, heti 200 beadott írásbeli munka és 100 regisztrálandó érdemjegy és hiányzás mellett a pedagógusok képesek érdemben differenciálni?” - írja a Tanítanék.
Hozzáteszik: a törvénymódosítás tovább szűkíti az oktatási jogok biztosának lehetőségeit. „Gyógypedagógusok feladatait pedig elvégezhetik olyanok is, akiknek nincs meg a megfelelő képesítésük. Ja, hát igen. Ha nincs elég orvos, műtsön az ápolónő, harmadik műszakban. És egyéb területeken is lehetséges lesz a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazása. Úgy látszik, a pedagógus életpálya mégsem hasít annyira. Akkor hogy is lesz ez? Az egyik tanár több száz oldalas portfólióval szenved, hogy érvényesítse az amúgy már megszerzett diplomáját – miközben valaki a másik teremben épp végzettség nélkül tartja az órát?” - írják.
"Szokott vajon tükörbe nézni? Szokott magába nézni? Talál önmagának felmentést? Tényleg talál? Nem lehet, hogy visszaél a szavakkal: keresztény, demokrata, miniszter?" - kérdezi Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől a Facebook-jegyzet három aláírója, Törley Katalin, Pilz Olivér és Sulyok Blanka.
Az írónak is fontos volt, hogy annak idején szakértők foglalkoztak vele. Kedden elfogadta az Országgyűlés azt a sokat vitatott törvénytervezetet, ami a speciális nevelési igényű diákok osztályozását lehetővé tenné. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket a jövőben akár olyan pedagógusok is oktathatják, akiknek nincs erre képzettsége.
