Kedden elfogadták a törvénymódosítást, ami lehetővé tenné, hogy értelmi fogyatékos gyerekeket ehhez képzettséggel nem rendelkező pedagógusok is oktathassanak, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat is lehessen minden tárgyból értékelni. Most Áder János köztársasági elnökön a sor, hogy aláírja és kihirdesse azt. Ennek apropóján címezte egy szülő neki a levelét. Az írást változtatás nélkül közöljük.
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
05.30-án elfogadta az Országgyűlés a közoktatási törvény módosítását, melyet csak Taigetosz törvényként emlegetnek.
A törvény 19§-a értelmében a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóktól elveszik annak a lehetőségét, hogy egyes tantárgyakból vagy tantárgy részekből az értékelés, minősítés alól felmentést kapjanak.
Önök ezt azzal indokolják, hogy ha felmentést kap a gyermek, akkor nincs motiválva, hogy leküzdje a nehézségeit. Azt gondolom Elnök Úr bölcsebb ennél. Ha egy kisgyermeknek folyamatosan kudarcai vannak, egy-egy tantárgyból folyamatosan nagyon gyenge osztályzatot kap, akkor ez Ön szerint motiválni fogja? Sokkal inkább feladja az egészet és abból sem lesznek jó eredményei, amiből egyébként lehetne. Arról nem beszélve, hogy a továbbtanulási lehetőségei is jelentősen romlanak, hiába tehetséges.
A 10§ értelmében az értelmi fogyatékos tanulókat ezentúl nem csak gyógypedagógus taníthatja. Egy értelmi fogyatékos gyermek mozgásfejlesztése rendkívül fontos, hiszen a mozgás nagyon sok mindent fejleszt agyi területen. Egy értelmi fogyatékos gyermeknek minden tantárgy fontos, nagyon nem mindegy, hogy egy gyógypedagógus belecsempészi az összes tanórájába a fejlesztési lehetőségeket, vagy egy „sima” pedagógus próbálja tanítani a gyermeket.
Ha végiggondolja Elnök úr ezeket, akkor láthatja, hogy valóban rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a törvény az átlagostól valamiben eltérő tanulókat. Kérem Elnök Úr, ne írja alá a törvénymódosítást! Gondolja végig, hogy ezzel a törvénnyel tehetséges, de az átlagostól kicsit eltérő diákok jövőjét teszik tönkre.
Üdvözlettel: Lukácsi Krisztina, egy anya
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
