Ebben többek közt megemlítik, hogy rendkívül rövid idő volt a szakmai egyeztetésre, amire korábban nem volt példa. Az egyetemekre például másfél nap határidővel érkezett le az anyag, ennyi idő lett volna véleményezni azt.
A levélből az derül ki, hogy a gyógypedagógusok szerint a törvénymódosítás egyes elemeivel nem lenne baj, ha a környezetüket rendbe tennék. Mint írják, "miközben tudományos szempontból és a nemzetközi gyakorlatot figyelve valóban nem indokolt a két külön kategória – SNI, illetve BTMN – fenntartása, a felmentések kivezetésének pozitív irányú jogalkotói szándéka csak akkor indokolható, ha a rendeletmódosításhoz egy jól összehangolt intézkedéscsomagban azonnal hozzákapcsolódnak azok a proaktív lépések is, melyek a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányulnak". Mint ismert, az új törvény szerint már nem kapnak felmentést egyes tárgyak osztályozása alól azok a tanulási zavarral küzdő diákok, akik a kevésbé súlyos, BTMN kategóriába tartoznak.
Nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt a Tanítanék Mozgalom és több civil szervezet, hogy ne írja alá a köznevelési törvény módosítását. "A törvénymódosítás rendkívül hátrányosan érinti a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat", ezért a Tanítanék Mozgalom és számos civil szervezet nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a Taigetosz-törvényként elhíresült módosítást.
A gyógypedagógiai képzést folytató egyetemek 7 pontban juttatták el a tárcának a javaslataikat, amik szerintük ahhoz szükségesek, hogy a módosítás valóban hasznos legyen. Ezek nélkül azonban - áll a levélben - "éppen ellenkező, nemkívánatos következmények bekövetkeztét valószínűsíthetjük".
A jövőben az enyhe fogyatékossággal élő diákokat ezentúl nem szükséges gyógypedagógusra bízni. Erről azt írják, hogy a gyógypedagógiai ismeretek hiánya egyes esetekben veszélyforrásként is megjelenhet, például "technikai vagy testnevelési vonatkozásban, a rajz és vizuális kultúra, valamint az ének tantárgyak oktatásában rejlő célzott művészetterápiás fejlesztési lehetőségek pedig elveszhetnek".
Szerintük a gyógypedagógiai hiányt nem azzal kéne enyhíteni, hogy a törvény hígítják fel, inkább a gyógypedagógus-képzést kéne fejleszteni.
Óriási zavar van a köznevelési törvény legutóbbi módosításával. Az oktatási jogok biztosa szerint a sajátos nevelési igényű, például diszgráfiás gyerekekre nem vonatkozik a jogszabály - írja a hvg.hu.
