Óriási zavar a "Taigetosz-törvény" körül: a diszlexiás diákokra nem vonatkozik?

Óriási zavar van a köznevelési törvény legutóbbi módosításával. Az oktatási jogok biztosa szerint a sajátos nevelési igényű, például diszgráfiás gyerekekre nem vonatkozik a jogszabály - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Fülöp Máté
Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedden elfogadta a parlament a köznevelési törvény  módosítását, a jogszabály egyik eleme, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BMTN) küzdő tanulók ne kaphassanak felmentést az osztályzás alól.

A módosítás ráadásul lehetőséget ad arra, hogy – megfelelő számú szakember híján – ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

Az átlagostól kicsit eltérő diákok jövőjét teszik tönkre - egy szülő írt nyílt levelet Áder Jánosnak

Kedden elfogadták a törvénymódosítást, ami lehetővé tenné, hogy értelmi fogyatékos gyerekeket ehhez képzettséggel nem rendelkező pedagógusok is oktathassanak, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat is lehessen minden tárgyból értékelni. Most Áder János köztársasági elnökön a sor, hogy aláírja és kihirdesse azt. Ennek apropóján címezte egy szülő neki a levelét.

A hvg.hu azt írja, a legtöbben kiemelték, hogy az új jogszabály az írási, olvasási, számolási zavaros (szaknyelven diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) gyerekekre is vonatkozik, azaz osztályozhassák, mondjuk írásból azt a diákot, akinek megvan az – egyébként fejleszthető – diszgráfia nevű részképességzavara.

Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos szerint ez azonban nincs így, ezekre a gyerekekre nem vonatkozik a törvény. Mint az oktatási biztos a hvg.hu-nak elmondta, a jogszabályban említett BTMN kategória nem fedi le a sajátos nevelési igényű (sni) kategóriát. Az előbbi egy nehézség, az utóbbi már ennél több, zavar – magyarázta a ombudsman. A „diszesek” a sajátos nevelési igényű kategóriába tartoznak, és erre nem vonatkozik a törvény.

Aáry szerint a törvénymódosítás egyébként egyáltalán nem olyan brutális, mint a „Taigetosz” (a köznevelési törvény módosítását Taigetosz-törvényként emlegették az elmúlt hetekben). A BTMN nem fogyatékossági kategória, az ide tartozó gyerekeket ezen a nehézségen át kell lendíteni pedagógai eszközökkel. Nem az a cél Aáry szerint, hogy fölmentsék őket az értékelés alól, hanem az, hogy hozzásegítsék őket ahhoz, hogy számot tudjanak adni a tanulmányaikból.

Dragomán is véleményt mondott a köznevelési törvény módosításáról

Az írónak is fontos volt, hogy annak idején szakértők foglalkoztak vele. Kedden elfogadta az Országgyűlés azt a sokat vitatott törvénytervezetet, ami a speciális nevelési igényű diákok osztályozását lehetővé tenné. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket a jövőben akár olyan pedagógusok is oktathatják, akiknek nincs erre képzettsége.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.