Középiskolai felvételi 2027: abban az iskolában kell megírni az írásbelit, ahová jelentkeztek?
Fontos kérdésre válaszolunk.
Hány perccel írhatják tovább a központi írásbelit az SNI-s és BTMN-es diákok? Jár automatikusan 15 vagy 30 perc pluszidő? Az Oktatási Hivatal tájékoztatója egyértelmű: nincs mindenkire érvényes, egységes időhosszabbítás.
A központi írásbeli felvételin vizsgatárgyanként 45 perc áll a diákok rendelkezésére a feladatlapok kitöltésére. Ez az idő azonban indokolt esetben meghosszabbítható a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknál.
De hány plusz percet jelent ez?
Az Oktatási Hivatal 2025/2026-os tanévre vonatkozó tájékoztatója szerint nincs egységesen meghatározott pluszidő. Vagyis nem igaz az, hogy minden érintett diáknak automatikusan például 10, 15 vagy 30 perccel több idő járna. Az OH így fogalmaz:
Egységes, az adott vizsgaszervező intézményben valamennyi érintett vizsgázó számára kötelezően biztosítandó időhosszabbításra vonatkozó jogszabályi előírás nincs.
A többletidő biztosításának alapja a pedagógiai szakszolgálat érvényes szakértői véleménye. Ebben szerepel, hogy a tanuló SNI-s vagy BTMN-es, valamint az is, hogy milyen mentességek és kedvezmények illetik meg a tanulmányai során.
A központi írásbelin a többletidő biztosításáról és annak mértékéről a vizsgaszervező intézmény igazgatója dönt, a szakértői véleményben foglaltak alapján, az összes körülményt mérlegelve. Ez azt jelenti, hogy a pluszidő mértékét egyénileg határozzák meg. Önmagában tehát az, hogy valaki SNI-s vagy BTMN-es, nem jelent automatikusan meghatározott számú plusz percet.
Arra is érdemes figyelni, hogy a szakértői vélemény megléte önmagában még nem elég ahhoz, hogy a vizsgán automatikusan biztosítsák a kedvezményt. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást az OH által kiadott űrlapon kell igényelni még a vizsga előtt, a vizsgaszervező iskolánál. A kérelmet és a szakértői véleményt a központi írásbelire történő jelentkezéskor, a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani.
Ez azért különösen fontos, mert a vizsgaszervező iskola csak olyan kedvezményt biztosíthat, amelyet az érvényes szakértői vélemény alátámaszt, és amelyet a vizsga előtt kértek is. Ha egy kedvezmény szerepel ugyan a szakértői véleményben, de azt előzetesen nem igényelték, az iskola az OH tájékoztatója szerint nem jogosult azt biztosítani.
A többletidő mellett más kedvezmények is szóba jöhetnek. A tanuló a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően kérheti például
A szakértői véleménytől függően akár több kedvezményt is kaphat egyszerre a tanuló. Ezekről minden esetben a vizsgaszervező intézmény igazgatója dönt. Az igazgató arról is határozhat, hogy az SNI-s vagy BTMN-es diák külön teremben írja-e meg a központi írásbelit.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.