Fontos kérdésre válaszolunk.
Az egyik szülői közösségi csoportban merült fel a kérdés, hogy pedagógia szakszolgálat jelöl ki iskolát, ha egy óvodás BTMN-kódot kap.
Ebben az esetben fontos, hogy a BTMN-kód esetén a szakértői bizottság csak javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre, módszertani támogatásra, de nem jelöl ki kötelező intézményt. Vagyis ebben az esetben a szülő választhatja ki az iskolát, viszont az intézménynek kötelező fejlesztést biztosítani, ha ez a szakvéleményben is szerepel.
Csak az SNI-s kód esetében jelöl ki a pedagógiai szakszolgálat olyan iskolát, ahova a diákot mindenképpen fel kell venni.
Érdemes kiemelni, hogy a KSH adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben az SNI-s tanulók száma tovább emelkedett egy év alatt 104 865 főről 109 430 főre az óvodákban, az általános- és középiskolákban. A többségük - közel 50 ezren - súlyos tanulási zavarral küzd.
Az SNI-s diákok helyzetével az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
