A 2017 júniusában elfogadott törvény, – miszerint a 2018/2019-es tanévtől felmenő rendszerben megszüntetik a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek osztályozás alóli felmentését – már a kezdetektől hatalmas közfelháborodást keltett. A köznevelési törvény módosítása sok diszlexiás, diszkalkuliás vagy diszgráfiás gyerek iskolai előmenetelét akadályozza, ugyanis korábban az osztályozás alóli felmentés az egyik legfontosabb könnyítés volt számukra.
A lap arról is beszámol, hogy a “disz”-es gyerekek többsége eleve nem BTMN-es tanulónak számít, hanem sajátos nevelési igényűnek (SNI). Ez a BTMN kategóriához képest magasabb fokú tanulási nehézséget – tanulási zavart – jelent, vagyis számukra továbbra is fennáll az osztályozás alóli felmentés lehetősége. A BTMN-csoportba ugyanis azok a gyerekek tartoznak, akiknél a „disz”-es probléma tanulási nehézségnek minősíthető, nem pedig tanulási zavar súlyosságú – vagyis megfelelő fejlesztéssel és tanítási módszerekkel nem szabadna, hogy zavar alakuljon ki.
Az NPK egyetért a "felmentések kivezetésének pozitív irányú jogalkotói szándékával".
Az osztályozás alóli felmentés azonban csak akkor mellőzhető, ha biztosítják a BTMN-es gyerekek számára a tanórán kívüli, egyéni fejlesztéseket, illetve a tanárok alkalmazzák a nevelési tanácsadók könnyítési/méltányossági javaslatait.
Megoszlanak a vélemények az új szabályozással kapcsolatban
A törvénymódosítás a most lezárult tanév elején lépett életbe, így az első év után már látható az eredmény. Adorján Katalin, a Dyslexiás Gyermekekért Egyesület szakmai munkatársa szerint a BTMN-es gyerekek osztályzás alóli felmentésének az lett a következménye, hogy megnövekedett az SNI-s gyerekek száma. Míg korábban a BTMN-es diszlexiás gyerekek is kaphattak súlyos esetben felmentést, ezzel szemben most már nincs más út, mint SNI-státuszba helyezni a gyerekeket, hogy mentesülhessenek az osztályzás alól.
Az SNI kategória azonban ronthatja a gyerekek tanulási esélyeit is, ugyanis sajátos nevelésű igényű diákok nem tanulhatnak minden iskolában, illetve drágább az oktatásuk.
A köznevelési törvény közelmúltban elfogadott, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket érintő módosításának hatályon kívül helyezését kezdeményezte az LMP az Alkotmánybíróságnál (Ab).
Ezzel szemben a pedagógiai szakszolgálat egyik tanácsadója elmondta, hogy tőle nem kapja meg több gyerek az SNI státuszt, csak azért, hogy így mentesülhessenek az osztályozás alól. A szakember mindig csak akkor adja meg a felmentést, ha látja a diákon, hogy mindent megtesz a jobb eredmény érdekében, mégis gondjai vannak az adott tárggyal. Azonban azt is hozzátette, hogy azok a BTMN-es gyerekek, akik semmiképpen nem számítanak sajátos nevelési igényűnek, mégis komoly nehézséget jelent számukra egy-egy tárgy, a rossz jegyekkel rontják saját továbbtanulási esélyeiket.
A szakértők például jó iránynak tartanák, hogy az érettségin ettől az évtől kezdve nem pontlevonás, hanem pluszpont jár a helyesírásért – de ennél sokkal többre lenne szükség.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
