Alkotmánybíróság előtt a lex Taigetosz

A köznevelési törvény közelmúltban elfogadott, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket érintő módosításának hatályon kívül helyezését kezdeményezte az LMP az Alkotmánybíróságnál (Ab).

  • MTI
Túry Gergely

Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője kedden Budapesten, az Ab épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a "Lex Taigetosz" néven elhíresült törvénymódosítás megsemmisítését kérő beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta, így több mint ötvenen írták alá.

Az LMP több helyen is alkotmányellenesnek találta a módosítást, ezeket tételesen felsorolták a beadványukban - tette hozzá.

Együtt küzd a Taigetosz-törvény ellen az LMP és a Tanítanék

A Tanítanék mozgalom is támogatja az LMP alkotmánybírósági beadványát, amellyel az ellenzéki párt megpróbálja megsemmisíttetni a köznevelési törvény közelmúltban elfogadott, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő módosítását. Törley Katalin, a szervezet képviselője egy hétfői, budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy korábbi nyílt levük és demonstrációjuk után most minden parlamenti képviselőnek levelet és videóüzenetet küldtek.

Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, "egész életüket megnehezítené és megnyomorítaná". Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője azt mondta, a több tízezer gyereket érintő törvény "botrányos és elfogadhatatlan", a törvény hatályon kívül helyezése pedig nem pártpolitikai, hanem szakmai és emberi jogi kérdés.

A sajtótájékoztató után Szél Bernadett és Törley Katalin átadták az LMP beadványát az Alkotmánybíróságnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.