Kedvezmények, időhosszabbítás, eszközhasználat – mutatjuk, mi vár azokra az SNI-s és BTMN-es tanulókra, akik idén írják a központi felvételit.
A Suliválasztó összefoglalta, hogy mire kell különösen odafigyelnie azoknak a szülőknek, akiknek a középiskolába felvételiző gyereke sajátos nevelési igényű (SNI), vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzd.
Emlékeztetőül, az érintett szülőknek először annak kellett utánanézni, hogy a választott középiskola az SNI-s tanulók esetében igényli-e a központi vizsgát (mindkét tárgyból, csak az egyikből, esetleg egyikből sem).
Az SNI-s tanulókra vonatkozó felvételi követelményeket az iskolák egyedileg határozzák meg, ahogyan azt is, hogy a központi felvételi alóli felmentés esetén hogyan mérik fel az adott diák tudását, és mi alapján bírálják el a felvételi jelentkezését.
Az SNI-sekre vonatkozó feltételeket iskolánként kell végigtanulmányozni, és megfontoltan dönteni az esetleges felmentésről, nehogy éppen a felvételi vizsga hiánya miatt kerüljön nehéz helyzetbe a gyerek. Ha az SNI-s tanuló a központi írásbeli vizsga alóli felmentését kéri, akkor ezt a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolától kell igényelnie.
Ahhoz, hogy a diák igénybe vehesse a kedvezményeket, a vizsgára történő jelentkezéskor a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kérelmet is be kell adni, mégpedig ahhoz az iskolához, ahol a központi írásbelit a gyerek meg szeretné írni.
Több idő, laptophasználat
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint az SNI vagy BTMN tanulókat a középfokú felvételi eljárás során megillető kedvezményeket az érvényes szakértői vélemény tartalmazza.
Az SNI tanulót megillető kedvezmények lehetnek a középfokú felvételi eljárás során
A BTMN tanulót megillető kedvezmények lehetnek a középfokú felvételi eljárás során
Mit jelentenek az egyes kedvezmények?
A tanulók ültetési rendjét úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. Ennek érdekében az intézmény igazgatója dönthet attól, hogy az SNI, BTMN tanuló külön teremben írja meg az írásbeli vizsgát.
Mentesítés a vizsga meghatározott részeinek értékelése alól
A szakértői vélemény alapján a tanuló a vizsga egyes feladatainak értékelése alól mentesülhet, de magukat a feladatokat továbbra is meg kell oldania. Az érintett feladatok pontszámai nem számítanak bele az összpontszámba, és a maximálisan elérhető pontszám ennek megfelelően csökken. A mentesség nem vonatkozhat a teljes tantárgyra vagy az összes feladatra.
A konkrét mentesített feladatokról a vizsgaszervező intézmény igazgatója dönt egyedileg, a szakértői vélemény, a szülői kérelem és a javítási útmutató alapján. A javító tanár ezeket a feladatokat nem értékeli, az adminisztrációban pedig „(F)” jelöléssel rögzítik őket.
A mentesített feladatok nem tekinthetők automatikusan teljesítettnek, és akkor sem adható értük pont, ha a tanuló hibátlanul megoldja őket.
Időhosszabbítás
Az írásbeli vizsga feladatlapjainak kitöltésére vizsgatárgyanként 45 perc áll rendelkezésre. Ez a szakértői véleményben foglaltak alapján, egyéni mérlegelést követően megnövelhető. A hosszabbítás mértékéről a vizsgaszervező intézmény igazgatója határozatban dönt. Azonban egységes, az adott vizsgaszervező intézményben valamennyi érintett vizsgázó számára kötelezően biztosítandó időhosszabbításra vonatkozó jogszabályi előírás nincs.
Eszközhasználat
A tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszközöket használhatja a vizsga során. A vizsgát szervező intézmény például lehetővé teheti egy tanuló számára, hogy a dolgozat egyes részeit számítógép segítségével készítse el.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
