Az elmúlt években drámaian nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiknek külön figyelemre van szükségük az iskolában, a pedagógusok pedig gyakran egyedül maradnak ezekkel a kihívásokkal.
A Hóvége portálnak nyilatkozó, 20 éve pályán lévő budapesti pedagógus szerint a magyar oktatási rendszer a 19. századi modellre épül, és nem tud lépést tartani a digitális világ, a folyamatos információáradat és a gyerekeket érő stressz növekvő terheivel.
Többszörösére nőtt a problémás gyerekek száma
Az elmúlt 5–10 évben egyértelműen nőtt a magatartásproblémákkal, szociális nehézségekkel küzdő gyermekek aránya”
– mondja a pedagógus.
A neurodivergens diákok, például autizmussal, ADHD-val vagy diszlexiával élők száma is folyamatosan gyarapszik. A problémák ritkán járnak egyedül: anorexia, depresszió vagy szociális fóbiák gyakran társulnak hozzájuk, ami komoly terhet ró az osztályokra és a tanárokra.
Magára hagyott pedagógusok„Ez az oktatási rendszer mindennel foglalkozik, csak ezzel nem” – fogalmazott a tanár. Az iskolák ma is a kadétiskolai modell alapján működnek: becsöngetnek, jelenteni kell, a pedagógusok pedig gyakran magukra csukják az ajtót, egyénileg próbálják kezelni a kihívásokat. A rendszer nem biztosít elég szakmai támogatást, nincsenek közös konzultációk vagy önszerveződő fórumok a problémás helyzetek megbeszélésére.
A gyereket nem a tanár tanítja igazából. Nem a tanár nevel, hanem az iskola” – emeli ki a pedagógus.
A tanárok csak részesei a rendszernek, amelynek a működéséhez az igazgató, a gondnok, a takarító és maga az intézmény épülete is hozzátartozik.
A digitális tér és a telefonhasználat hatásaAz állandó online elérhetőség és a mobiltelefonok, valamint a függőségre tervezett applikációk is jelentősen befolyásolják a mai gyermekek viselkedését. „Az otthoni körülmények nem a tanárok hatáskörébe tartoznak, a szülők felelőssége, hogy határokat szabjanak” – mondja a pedagógus.A pandémia idején a digitális eszközök oktatási célú használata jól jött, de mára a gyerekek zsebében ott van egy mini számítógép korlátlan, felügyeletmentes hozzáféréssel, ami további kihívások elé állítja az iskolát.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
