Feleselés a tanárral, a padtárs piszkálása - csak néhány hétköznapi eset, amikor a pedagógusnak fegyelmeznie kell az engedetlen diákot. Felmerül a kérdés, vajon kiküldheti az óráról?
Azt fontos kiemelni, hogy nemcsak a fizikai agresszió tilos a pedagógus részéről, hanem a rendetlen, feleselő diákot még a tanóráról sem küldheti ki a közoktatási törvény szerint.
Hogy egy pedagógusnak milyen eszközök vannak a kezében, azt mindig az iskola házirendje szabályozza. Ezt az intézmény honlapján el tudjátok olvasni.
Azonban az lényeges, hogy az oktatási jogok biztosának egy korábbi felmérése szerint a pedagógusok a felkínált lehetőségek közül leggyakrabban a verbális fegyelmezési eszközzel élnek, vagyis "elbeszélgetnek" az óra után tanítványaikkal, ha azok megzavarják az órájukat, ellenszegülnek. Súlyosabb esetekben adhat például a pedagógus intőt.
Ha viszont a diák magatartása jogellenes például lop vagy veszélyezteti mások egészségét, akkor az intézmény fegyelmi eljárást indíthat is ellene.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
