Elindult az egyéni jelentkezés a középfokú felvételi eljárásban

Megkezdődött az egyéni jelentkezés a középfokú felvételi eljárásban: már a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumokba készülő diákok is benyújthatják jelentkezésüket.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a felvételi eljárásban való részvétel feltétele, hogy a KIFIR rendszerben előállított felvételi lapokat legkésőbb 2026. február 19-ig benyújtsák.

Középiskolai felvételi 2026: ezért annyira nehéz jól megírni a központi írásbelit

Középiskolai felvételi 2026

A középfokú felvételi eljárás során a felvételi lapok – vagyis a tanulói adatlap és a jelentkezési lap(ok) – kitöltését főszabály szerint a jelentkező általános iskolája végzi. Bizonyos esetekben azonban a jelentkezést egyéni formában kell vagy lehet benyújtani.

Az egyéni adatlapkitöltés az alábbi esetekben lehetséges:

  • ha a tanuló a középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamra, tehát hat- vagy nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezik;
  • ha az általános iskola többcélú intézmény (az általános iskolai feladatok mellett középfokú oktatást is ellát), és a jelentkező nem kizárólag a saját intézményébe kíván jelentkezni.

Ezekben az esetekben a felvételi lapok kitöltését a tanuló vagy a szülő önállóan is kezdeményezheti a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerében. A rendszer használatához Ügyfélkapu+ vagy a Digitális állampolgár mobilalkalmazás szükséges.

Az Oktatási Hivatal nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentkezési határidő elmulasztása sem igazolással, sem méltányossági kérelemmel nem pótolható. Ezért arra kérik az érintetteket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatra a felvételi lapok beküldését, hiszen egy váratlan esemény vagy technikai hiba akár a továbbtanulás meghiúsulásához is vezethet.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.