Összegyűjtöttük, hogyan alakultak az országos átlagpontszámok a hatodikosok központi írásbelijén az elmúlt két évben, és azt is megnéztük, milyen eredményekkel lehetett bejutni a legkeresettebb gimnáziumok szóbelijére.
Január 24-én írják a diákok a 2026-os központi írásbeli felvételit, ezért sok szülő és tanuló szeretné tudni, mire számíthat: milyen pontszámok voltak jellemzők az elmúlt években, és hogyan alakultak az országos átlagok.
Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa
2025: 55 pont körüli országos átlag
A 6. osztályos központi írásbelit 2025-ben 9073 diák írta meg. Az összesített átlagpontszám 55,6 pont lett, vagyis országos szinten a tanulók nagyjából az elérhető pontszám felét tudták megszerezni.
Ez jól jelzi, hogy a diákoknak ez a feladatsor több nehézséget okozott, és matematikából jellemzően kevesebb pont gyűlt össze, mint magyarból.
Mit mutat ehhez képest 2024?
Ha a 2025-ös eredményeket a megelőző évhez viszonyítjuk, látszik, hogy 2024-ben kissé magasabb átlagok voltak jellemzők. Akkor 9367 diák írta meg a központi írásbelit, az összesített átlagpontszám 58,6 pont lett.
országos átlag született, vagyis mindkét tantárgyban néhány ponttal jobban teljesítettek a diákok, mint 2025-ben.
Milyen eredmény kellett tavaly az elitgimikhez?
Fontos tudni, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, így van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.
Azt azonban tudni lehet, hogy 2025-ben az elitgimikben legalább 73-76 pontot kellett írni a központi írásbelin ahhoz, hogy a diákot szóban is meghallgassák. Ez nem sokkal magasabb az állami gimnáziumokban ajánlott 70 pontos minimumnál.
Arról, hogy tavaly mennyi ponttól hívták be a hatodikosokat szóbelizni a legjobb gimnáziumokban ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
