Ilyenek voltak a hatodik osztályos diákok központi írásbeli eredményei az elmúlt években

Összegyűjtöttük, hogyan alakultak az országos átlagpontszámok a hatodikosok központi írásbelijén az elmúlt két évben, és azt is megnéztük, milyen eredményekkel lehetett bejutni a legkeresettebb gimnáziumok szóbelijére.

Január 24-én írják a diákok a 2026-os központi írásbeli felvételit, ezért sok szülő és tanuló szeretné tudni, mire számíthat: milyen pontszámok voltak jellemzők az elmúlt években, és hogyan alakultak az országos átlagok.

Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa

2025: 55 pont körüli országos átlag

A 6. osztályos központi írásbelit 2025-ben 9073 diák írta meg. Az összesített átlagpontszám 55,6 pont lett, vagyis országos szinten a tanulók nagyjából az elérhető pontszám felét tudták megszerezni.

  • A magyar nyelvi feladatlapot 2025-ben 9072 tanuló írta meg, az átlagpontszám 29,4 pont lett.
  • Matematikából 2025-ben szintén 9072 dolgozat készült, az átlagpontszám 26,2 pont volt.

Ez jól jelzi, hogy a diákoknak ez a feladatsor több nehézséget okozott, és matematikából jellemzően kevesebb pont gyűlt össze, mint magyarból.

Középiskolai felvételi 2026

Mit mutat ehhez képest 2024?

Ha a 2025-ös eredményeket a megelőző évhez viszonyítjuk, látszik, hogy 2024-ben kissé magasabb átlagok voltak jellemzők. Akkor 9367 diák írta meg a központi írásbelit, az összesített átlagpontszám 58,6 pont lett.

  • Magyarból 2024-ben 30,4 pontos,
  • matematikából pedig 28,2 pontos

országos átlag született, vagyis mindkét tantárgyban néhány ponttal jobban teljesítettek a diákok, mint 2025-ben.

Milyen eredmény kellett tavaly az elitgimikhez?

Fontos tudni, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, így van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.

Azt azonban tudni lehet, hogy 2025-ben az elitgimikben legalább 73-76 pontot kellett írni a központi írásbelin ahhoz, hogy a diákot szóban is meghallgassák. Ez nem sokkal magasabb az állami gimnáziumokban ajánlott 70 pontos minimumnál.

Arról, hogy tavaly mennyi ponttól hívták be a hatodikosokat szóbelizni a legjobb gimnáziumokban ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.