Összegyűjtöttük, hogyan alakultak az országos átlagpontszámok a hatodikosok központi írásbelijén az elmúlt két évben, és azt is megnéztük, milyen eredményekkel lehetett bejutni a legkeresettebb gimnáziumok szóbelijére.
Január 24-én írják a diákok a 2026-os központi írásbeli felvételit, ezért sok szülő és tanuló szeretné tudni, mire számíthat: milyen pontszámok voltak jellemzők az elmúlt években, és hogyan alakultak az országos átlagok.
Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa
2025: 55 pont körüli országos átlag
A 6. osztályos központi írásbelit 2025-ben 9073 diák írta meg. Az összesített átlagpontszám 55,6 pont lett, vagyis országos szinten a tanulók nagyjából az elérhető pontszám felét tudták megszerezni.
Ez jól jelzi, hogy a diákoknak ez a feladatsor több nehézséget okozott, és matematikából jellemzően kevesebb pont gyűlt össze, mint magyarból.
Mit mutat ehhez képest 2024?
Ha a 2025-ös eredményeket a megelőző évhez viszonyítjuk, látszik, hogy 2024-ben kissé magasabb átlagok voltak jellemzők. Akkor 9367 diák írta meg a központi írásbelit, az összesített átlagpontszám 58,6 pont lett.
országos átlag született, vagyis mindkét tantárgyban néhány ponttal jobban teljesítettek a diákok, mint 2025-ben.
Milyen eredmény kellett tavaly az elitgimikhez?
Fontos tudni, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, így van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.
Azt azonban tudni lehet, hogy 2025-ben az elitgimikben legalább 73-76 pontot kellett írni a központi írásbelin ahhoz, hogy a diákot szóban is meghallgassák. Ez nem sokkal magasabb az állami gimnáziumokban ajánlott 70 pontos minimumnál.
Arról, hogy tavaly mennyi ponttól hívták be a hatodikosokat szóbelizni a legjobb gimnáziumokban ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
