Január 24-én 10 órától írják a nyolcadikosok, illetve a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok a központi írásbelit. Bár nem mindegyik középiskola kéri, de annyit általánosságban el lehet mondani, hogy általában tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, híresen nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől.

Már a fele pontszám jónak számít

Az Oktatási Hivatal adataiból kiderült, hogy az 50-50 pontos 2025-ös központi írásbelin átlagosan

a nyolcadikosok

• magyarból 30,3
• matekból 22,5 pontot

a hatodikosok

• magyarból 29,4
• matekból 26,2 pontot

a negyedikesek

• magyarból 35,8
• matekból 35,7 pontot értek el.

Vagyis tavaly nyolcadikban, ha valaki az összesen 100 pontból már épphogy 50 pont felett teljesített, akkor már bőven hozta az átlagot.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények nem tavaly lettek ennyire rosszak, hanem nagyjából megfelelnek az elmúlt évek átlagainak. A hatodikosok például tavaly 2024-hez képest matekból nagyjából két ponttal írtak kevesebbet, a negyedikesek viszont magyarból szereztek átlagban 5 ponttal többet.

A kívülről viszonylag alacsonynak tűnő átlagpontszámok oka, hogy a feladatlapokat az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint „az írásbeli felvételi vizsga elsődleges célja az eredményes középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségek és képességek, kompetenciák felmérése, ezért egyik feladatlap sem hagyományos tantárgyi teszt.”

A konkrét ismeretek, a tanulási folyamatban megismert, begyakorolt eljárások alkalmazása mellett egyes feladatok újszerű összefüggésekben, szokatlan módon is teret nyitnak a tanultak mozgósításának, az ötletes alkalmazás képességének, a kreativitásnak.

- írták.

Tehát ez azt jelenti, hogy a tanultakat teljesen más formában is számon kérhetik, például anagrammában kell különböző szófajú szavakat alkotni vagy kiszámolni, hogy mennyi festék kell egy szoba kifestéséhez. Ha valaki bármelyik ilyen feladatnál elgondolkozik, könnyedén kicsúszhat  45 percből, így olyan feladatokra sem jut ideje, melyeket egyébként alapesetben tudna.

Egy fogalmazás, egy szövegértés meg még nyolc feladat

Az OH szerint a feladatlapok szerkezetükben idén sem változnak. Tehát magyarból évfolyamtól függetlenül 9 feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, amelyek megoldásához a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekre van szükség. Ebben szerepel minden évben egy nagyjából egy oldalas szövegértés is.

Általában egy-egy feladat több kérdésből áll, és helyes válaszonként egy-egy pont jár. Az első kilenc feladattal összesen 40 pontot lehet szerezni.

Az utolsó feladat mindig a 10 pontos fogalmazás, melyet gyakorlatilag néhány perc alatt kell a diákoknak megírniuk. Maximális pontszámot nem olyan könnyű elérni, hiszen a javításnál azt is nézik, hogy milyen hosszú, mennyire tagolt a szöveg, van-e benne súlyos helyesírási vagy központozási hiba, és persze a külalak is számít.

A matek kompetenciát és kreativitást is mér

A matek feladatlap sem könnyebb. Mivel kompetenciát is mér ez a vizsgasor is, ezért a feladatok megoldásához az alapismeretek mellett szükség van egy jó adag kreativitásra, logikai biztonságra, szabálykövetésre és nem utolsó sorban koncentrációra. Nem könnyíti meg a felvételizők helyzetét, hogy a magyar és a matek írásbeli között mindössze 15 perc szünet van, így könnyedén előfordulhat, hogy a matek feladatsor végére például egy 9-10 vagy egy 11- 12 éves diák elfárad.

Arról nem beszélve, hogy a számolásokhoz számológépet egyik évfolyamon sem lehet használni. Pont emiatt még ha jó is a gondolatmenet, ha valaki írásban számol, és valamit elnéz figyelmetlenségből, akkor máris rossz lesz a végeredmény. Ugyan, az egymásra épülő feladatrészeknél több pontot is lehet veszíteni, de ha valaki részletesen kifejti a számításait a pótlapon vagy a feladatlap hátulján, akkor például a gondolatmenetre részpontszámot is kaphat, ha csak annyi a hibája, hogy a végén véletlen elszámolta magát.

Azt is érdemes kiemelni, hogy a matek írásbeli évfolyamtól függetlenül 10 feladatból áll, amelynek nagyobb része 3,4 vagy 5 pontos. Általában egy-egy pont jár minden részkérdésre adott helyes válaszra.

Ha szeretnétek még egy kicsit gyakorolni a központi írásbelire, akkor összegyűjtöttük a korábbi évek feladatlapjait.