Ilyen eredményt értek el a negyedikesek az előző években a központi írásbelin

Január 24-én írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit, amely sok esetben már önmagában eldönti, ki kerülhet be a legnépszerűbb gimnáziumok szóbelijére. Megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt két év pontátlagai magyarból és matematikából, és azt is, hogy 2025-ben hány ponttól hívták be a negyedikeseket az elitgimnáziumokba.

A 2025-ös központi írásbeli felvételin a 4. évfolyamosok összességében jobb eredményeket értek el, mint egy évvel korábban. Összesen 6545-en írták meg az írásbelit, melynek átlaga 71,4 pont lett.

Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa

Így alakultak tantárgyanként a pontok:

Magyar nyelv:

  • 6540 dolgozat
  • 35,8 pontos átlag

Matematika:

  • 6545 dolgozat
  • 35,7 pontos átlag

Az adatok alapján ezzel szemben a 2024-es központi írásbeli valamivel nehezebbnek bizonyult, különösen magyarból. Abban az évben a 6466 negyedikes - aki megírta a központit - átlagosan 67,0 pontot ért el:

Magyarból ez 30,1 pontos, matekból pedig 36,9 pontos átlagot jelent.

Középiskolai felvételi 2026

Ennyi pont kellett 2025-ben a szóbelikhez az elitgimnáziumokban

A legnépszerűbb hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében a központi írásbeli eredménye kulcsszerepet játszik abban, hogy egy diák egyáltalán eljuthat-e a szóbeli felvételire. Több elitgimiben gyakorlatilag már ez az egy dolgozat eldönti a továbbjutást.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumban például az angol tagozatra jelentkező negyedikeseket 2025-ben 89 ponttól hívták be szóbelizni a magyar és a matematika központi írásbeli összpontszáma alapján. A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban az általános képzésen 82 pontos eredmény kellett a továbbjutáshoz, itt a magyar és a matematika pontszáma azonos súllyal számít.

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban eltérő pontszámítással dolgoznak: a matematika eredményét háromszoros, a magyarét kétszeres szorzóval veszik figyelembe. Ennek megfelelően 2025-ben 211 pont volt az a határ (a megszerezhető 250-ből), amelytől a negyedikesek behívást kaptak a szóbelire.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.