Miben más a hat- és nyolcosztályos gimnázium?

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok legnagyobb különbsége a „sima”, négyosztályos gimnáziumokhoz képest az, hogy a diákok jóval korábban, már 10 vagy 12 évesen bekerülnek a középiskolai rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy az ötödik vagy hetedik osztályt már gimnáziumi környezetben kezdik meg, más tempóban és más szemlélettel tanulva.

Kinek lehet jó választás?

Ezek az iskolák sokak számára menekülőutat jelenthetnek egy kevésbé jól működő osztályközösségből vagy általános iskolából. Ugyanakkor kifejezetten jó választás lehet azoknak a jó képességű, motivált diákoknak, akik gyorsabban haladnának, és nem szeretnék később ugyanazt a tananyagot újra és újra végigvenni.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban ugyanis máshogyan oszlik el a tananyag, mint a négyosztályos képzésben. Míg utóbbiban például kilencedikben történelemből ismét az őskorral és az ókorral indul a tanév – olyan anyaggal, amellyel a diákok már ötödikben találkoztak –, addig a hosszabb gimnáziumi képzésben a tanulók folyamatosan, ismétlések nélkül haladnak előre.

Felvételi szűrő: kik kerülnek be?

A jelentkezőknek általában központi írásbeli felvételit kell írniuk magyarból és matematikából, és sok intézmény szóbeli vizsgát is tart. Ennek következtében nagy eséllyel olyan osztályba kerül be a tanuló, ahol nincsenek jelentős tudásbeli lemaradások, és a tempót nem lassítják gyengébb képességű diákok. Ez sokaknak kifejezetten motiváló környezetet jelent.

Korai önállóság – de nem mindenkinek való

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok már egészen fiatal korban nagyobb önállóságot várnak el a diákoktól. Ez egyeseknek előny, másoknak komoly kihívás lehet. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy ezek az intézmények többségében nagyobb városokban, megyeszékhelyeken működnek, így ha a diák nem helyben él, gyakran napi ingázásra vagy akár kollégiumi elhelyezésre is szükség lehet.

Mit tanulnak a diákok?

A tantárgyak listája és az óraszámok alapvetően megegyeznek az általános iskola felső tagozatával, a különbség azonban abban van, hogy a diákok – a 8+4 éves rendszerben tanulókkal ellentétben – nem kétszer rágják át magukat ugyanazon a tananyagon, hanem egy egységes, hosszabb képzési ív mentén haladnak az érettségiig.

Hogyan lehet bekerülni?

Míg a nyolcadikos diákokat az általános iskolák aktívan segítik a felvételi folyamatban, az alsóbb évfolyamokon ritkábban hívják fel a figyelmet a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok lehetőségére. Emiatt a szülők szerepe különösen fontos: érdemes időben tájékozódni, és kézbe venni az ügyintézést.

A középiskolák a felvételi követelményeket a saját felvételi tájékoztatóikban rögzítik, amelyek megtalálhatók az intézmények honlapján és a KIFIR rendszerében. Ha az adott tanulmányi területhez központi írásbeli vizsga szükséges, arra a tanulónak külön kell jelentkeznie egy vizsgaszervező intézményben. Fontos tudni, hogy a vizsga bármely kijelölt iskolában megírható, függetlenül attól, hogy a diák később oda jelentkezik-e.

Kontra: mikor nem jó választás a hat- vagy nyolcosztályos gimnázium?

Fontos megjegyezni, hogy ezekbe az intézményekbe nehéz bekerülni: a központi írásbeli mellett sok helyen szóbeli vizsga is vár a jelentkezőkre, ami komoly terhelést jelenthet már 10–12 éves korban.

Akkor is érdemes alaposan mérlegelni a váltást, ha a diák csak egy-két tantárgyból kiemelkedő, de összességében még bizonytalan. Bár egyre több hat- és nyolcosztályos gimnázium indít matematika-, humán vagy nyelvi tagozatot, a többség továbbra is általános tantervű képzést kínál, ami nem minden tehetségterületet támogat egyformán.

Összességében a hat- és nyolcosztályos gimnázium remek lehetőség lehet - de csak akkor, ha a gyerek érett rá, motivált, és a család is felkészült az ezzel járó kihívásokra.