Több iskolában is akadozott a rendszer a digitális országos kompetenciamérésen

Ma kezdődtek a digitális kompetenciamérések, de több iskolában is gond volt a rendszerrel. Volt olyan iskola, ahol a mateknál a feladatok sem töltődtek be.

Oktatási Hivatal tavaly vezette be, hogy az országos kompetenciamérést digitális formában bonyolítják le. Már akkor is rengeteg technikai probléma volt a mind a próbamérésen, mint pedig az éles teszten. A rendszer idén sem lett jobb, a hvg.hu értesülései szerint több iskolában is problémát tapasztaltak a diákok.

A portál által megkérdezett egyik iskolaigazgató fel is háborodott azon, hogy az Oktatási Hivatalnak most sem sikerült működőképes rendszert létrehoznia. Egy másik intézményvezető úgy fogalmazott, hogy tavaly is pont ez volt, de akkor 1-2 nap alatt helyrerázódott a rendszer. Azoknak a diákoknak, akik nem tudták megírni a tesztet pedig egy újabb napot jelöltek ki. Az igazgató idén is hasonló forgatókönyvre számít.

Egy budai gimnazista azt mondta, hogy a magyar még nagyjából rendben volt, ott csak néhány diáknál jelentkezett a probléma. A matekot azonban az osztályból talán csak valaki tudta befejezni, mert az első részben nem jöttek be például a grafikonok, amely alapján számolniuk kellett volna. A második részben viszont már a feladatok sem töltődtek be.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a digitális országos kompetenciamérést az iskolák az alábbi időpontokban bonyolítják le:

  • a 11. és a 7. évfolyamon 2024. március 4. – március 22.,
  • a 10. és a 6. évfolyamon 2024. március 25. – április 24.,
  • a 9. és a 8. évfolyamon 2024. április 25. – május 15.,
  • a 4. és az 5. évfolyamon 2024. május 16. - június 3.

Az idei tanévben az 5-11. évfolyamon digitális kultúrából és történelemből kísérleti mérések vannak, emiatt a negyedikesek egy, az ötödikesek két, a 6-11. évfolyamos diákok pedig három mérési napon vesznek részt.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.