Kaphatnak-e jegyet a diákok a kompetenciamérésre? Mennyire hosszúak a mérések tárgyanként? Milyen feladatokra lehet számítani? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Március 23-a és május 29-e között tartják a 2025/2026-os tanévben a digitális kompetenciaméréseket az iskolákban.
Kompetenciamérés 2026: akadozott a rendszer, nem működött a Mentés gomb
Ennek ütemezése a következő:
a 6., 7., 10. és 11. évfolyamon 2026. március 23. – április 30.,
a 9. évfolyamon 2026. április 27. – április 30., és 2026. május 11. – május 29.,
a 4., 5. és 8. évfolyamon 2026. április 27. – május 29.
Fontos azt is kiemelni, hogy nem mindenkinek kell megírnia a kompetenciamérést. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a szakgimnáziumok 9-11. évfolyamain a természettudományos mérést csak azokon az évfolyamokon kell lefolytatni, amelyeken a tanulók ezt a tantárgyat tanulják.
Technikumban vagy szakképző iskolában tanulók közül csak a tizedikesek vesznek részt a mérésekben. Számukra a szövegértés és a matematika mérésén való részvétel kötelező.
A kompetenciamérések minden évfolyamon, minden érintett tantárgyból két, egyenként 45 perces részből állnak. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a diákok egyénileg összeállított, véletlenszerűen kiosztott feladatsort kapnak, amelyek nehézségi szintje és tartalma azonos jellegű.
A szövegértés feladatsorok különböző hosszúságú szövegekre épülnek, amelyekhez általában 7–15 kérdés kapcsolódik. A feladatokban többféle szövegtípus jelenik meg, például elbeszélések, regényrészletek, ismeretterjesztő írások, online cikkek, blogbejegyzések, infografikák, hirdetések, táblázatok és űrlapok.
A kérdések azt vizsgálják, hogy a diák képes-e információkat visszakeresni, felismeri-e az összefüggéseket, illetve tudja-e értelmezni a szöveget. A válaszadás történhet feleletválasztással, igaz–hamis állítások megítélésével vagy legördülő menüből történő választással.
Körülbelül minden ötödik nyolcadikos funkcionális analfabéta
Matekból a feladatok jellemzően hétköznapi, életszerű helyzetekre épülnek. A diákok találkozhatnak egyszerű, egy lépésben megoldható példákkal, valamint összetettebb, több számítást igénylő feladatokkal is. Gyakoriak a százalékszámítással, diagramokkal és táblázatokkal kapcsolatos kérdések.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak a legalapvetőbb matematikai fogalmakat ismeri, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll – derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből.
A válaszok megadása többféle módon történhet: több lehetőség közül kiválasztva a megfelelőt, a legördülő menü segítségével vagy önállóan beírt eredménnyel. Hatodik évfolyamtól számológép használata engedélyezett, és a bonyolultabb feladatokhoz külön papírt is biztosítanak.
A nyelvi mérések tesztjeiben egy feladathoz egy kérdés tartozik. A tesztek egyik felében az olvasott szöveg értését és szövegalkotást, a másik felében a hallott szöveg értését vizsgáló feladatok vannak
– olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.
A természettudományi feladatok esetében egy-egy feladathoz általában egy vagy két kérdés tartozik. Ezek a feladatok valós vagy valósághűen megalkotott helyzetekre épülnek, és gyakran műszaki vagy technikai problémákat mutatnak be. A megoldáshoz nem elegendő az előzetes tudás, a diákoknak a feladatban szereplő információkat, adatokat és ábrákat is értelmezniük kell. A kérdések többsége feleletválasztós, de előfordul, hogy egy-egy számot be kell írni.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése – derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A történelem feladatsorok azt mérik, hogy a tanulók mennyire tudják értelmezni a különböző forrásokat, és felismerik-e az összefüggéseket. A feladatok érinthetik az állampolgári ismereteket, valamint múltbeli és jelenkori fogalmakat is. Egy-egy feladathoz általában egy vagy két kérdés tartozik, és a feladattípusok között szerepelhet feleletválasztás, igaz-hamis állítások értékelése, illetve olyan feladat is, ahol fogalmakat kell ábrák megfelelő részeire helyezni.
A digitális kultúrából a feladatok például a táblázatkezeléshez, a karakterformázáshoz és más alapvető digitális műveletekhez kapcsolódó ismereteket vizsgálják.
Jó hír, hogy központilag idén sem kapnak jegyet az eredményeikre a diákok. Az Oktatási Hivatal ezzel kapcsolatban még korábban szerkesztőségünknek úgy fogalmazott, hogy „a kapcsolódó szabályozás nem változott az elmúlt évekhez képest”.
Fontos kiemelni, hogy tavaly mégis voltak olyan iskolák, ahol saját hatáskörben úgy döntöttek, hogy a kompetenciamérésre jegyet kapnak a diákok. A BM szerint erre korábban is volt lehetősége az intézményeknek, hogy ezzel is motiválják a tanulókat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
