Hétfőn elkezdődtek az országos kompetenciamérések, a beszámolók szerint azonban nem ment minden zökkenőmentesen.
Mint ismert, március 23. és május 29. között tartják a 2025–2026-os tanévben a digitális kompetenciaméréseket az iskolákban.
Az első napon szülői beszámolók szerint kapásból több probléma merült fel: volt, ahol akadozott a rendszer, vagy nem működött a Mentés gomb, máshol a gépek órája nem a valós időt mutatta, vagy nem töltődtek be a feladatok. Az is előfordult, hogy a diákok technikai probléma miatt nem tudták időben elkezdeni a mérést.
Kérdéseinkre egy tanár, aki a munkahelyén felügyeli a kompetenciamérést, általánosságban elmondta: a gyerekeknek rengeteg technikai problémájuk szokott lenni, mint a nagyítás vagy az alapvető technikai tudás hiánya. Az iskolába ráadásul a legtöbb laptop külföldről érkezik, azokon pedig nincsenek ékezetes betűk.
Március 24-én folytatódtak a mérések, ám a lapunkhoz eljuttatott információk szerint ismét adódtak nehézségek. Az angol feladatoknál perceket kellett várni, hogy betöltődjenek a feladatok, és emiatt volt, ahol az osztály fele nem is tudta befejezni a nyelvi mérést.
Az Eduline megkérdezte az OH-t, hogy hozzájuk érkezett-e bejelentés a problémáról. Válaszukat ide kattintva olvashatod el.
Kaphatnak-e jegyet a diákok a kompetenciamérésre? Mennyire hosszúak a mérések tárgyanként? Milyen feladatokra lehet számítani? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
