Hétfőn elkezdődtek az országos kompetenciamérések, a beszámolók szerint azonban nem ment minden zökkenőmentesen.
Mint ismert, március 23. és május 29. között tartják a 2025–2026-os tanévben a digitális kompetenciaméréseket az iskolákban.
Az első napon szülői beszámolók szerint kapásból több probléma merült fel: volt, ahol akadozott a rendszer, vagy nem működött a Mentés gomb, máshol a gépek órája nem a valós időt mutatta, vagy nem töltődtek be a feladatok. Az is előfordult, hogy a diákok technikai probléma miatt nem tudták időben elkezdeni a mérést.
Kérdéseinkre egy tanár, aki a munkahelyén felügyeli a kompetenciamérést, általánosságban elmondta: a gyerekeknek rengeteg technikai problémájuk szokott lenni, mint a nagyítás vagy az alapvető technikai tudás hiánya. Az iskolába ráadásul a legtöbb laptop külföldről érkezik, azokon pedig nincsenek ékezetes betűk.
Március 24-én folytatódtak a mérések, ám a lapunkhoz eljuttatott információk szerint ismét adódtak nehézségek. Az angol feladatoknál perceket kellett várni, hogy betöltődjenek a feladatok, és emiatt volt, ahol az osztály fele nem is tudta befejezni a nyelvi mérést.
Az Eduline megkérdezte az OH-t, hogy hozzájuk érkezett-e bejelentés a problémáról. Válaszukat ide kattintva olvashatod el.
Kaphatnak-e jegyet a diákok a kompetenciamérésre? Mennyire hosszúak a mérések tárgyanként? Milyen feladatokra lehet számítani? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mekkora az esélye, hogy a diákot felveszik a kiszemelt középiskola adott tagozatára? Mire lehet számítani a középiskolai felvételi szóbelijén, vagy éppenséggel hogyan lehet megnézni, hogy egy középiskolába hány ponttal lehetett bekerülni az előző években? Az a szülő, akinek a gyereke a középiskolai felvételi előtt áll, biztosan találkozott már a Sulinavigátorral, melynek keretében 25-26 láthatatlan önkéntes a saját szabadidejében segít eligazodni ebben az információs útvesztőben.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A nevelést-oktatást segítők mellett a technikai dolgozók fizetése is emelkedik. Az állami egyetemek oktatóinak béremelésére 10 milliárd forintot különítenek el.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
