Hétfőn elkezdődtek az országos kompetenciamérések, a beszámolók szerint azonban nem ment minden zökkenőmentesen.
Mint ismert, március 23. és május 29. között tartják a 2025–2026-os tanévben a digitális kompetenciaméréseket az iskolákban.
Az első napon szülői beszámolók szerint kapásból több probléma merült fel: volt, ahol akadozott a rendszer, vagy nem működött a Mentés gomb, máshol a gépek órája nem a valós időt mutatta, vagy nem töltődtek be a feladatok. Az is előfordult, hogy a diákok technikai probléma miatt nem tudták időben elkezdeni a mérést.
Kérdéseinkre egy tanár, aki a munkahelyén felügyeli a kompetenciamérést, általánosságban elmondta: a gyerekeknek rengeteg technikai problémájuk szokott lenni, mint a nagyítás vagy az alapvető technikai tudás hiánya. Az iskolába ráadásul a legtöbb laptop külföldről érkezik, azokon pedig nincsenek ékezetes betűk.
Március 24-én folytatódtak a mérések, ám a lapunkhoz eljuttatott információk szerint ismét adódtak nehézségek. Az angol feladatoknál perceket kellett várni, hogy betöltődjenek a feladatok, és emiatt volt, ahol az osztály fele nem is tudta befejezni a nyelvi mérést.
Az Eduline megkérdezte az OH-t, hogy hozzájuk érkezett-e bejelentés a problémáról. Válaszukat ide kattintva olvashatod el.
Kaphatnak-e jegyet a diákok a kompetenciamérésre? Mennyire hosszúak a mérések tárgyanként? Milyen feladatokra lehet számítani? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
