Hétfőn elkezdődtek az országos kompetenciamérések, a beszámolók szerint azonban nem ment minden zökkenőmentesen.
Mint ismert, március 23. és május 29. között tartják a 2025–2026-os tanévben a digitális kompetenciaméréseket az iskolákban.
Az első napon szülői beszámolók szerint kapásból több probléma merült fel: volt, ahol akadozott a rendszer, vagy nem működött a Mentés gomb, máshol a gépek órája nem a valós időt mutatta, vagy nem töltődtek be a feladatok. Az is előfordult, hogy a diákok technikai probléma miatt nem tudták időben elkezdeni a mérést.
Kérdéseinkre egy tanár, aki a munkahelyén felügyeli a kompetenciamérést, általánosságban elmondta: a gyerekeknek rengeteg technikai problémájuk szokott lenni, mint a nagyítás vagy az alapvető technikai tudás hiánya. Az iskolába ráadásul a legtöbb laptop külföldről érkezik, azokon pedig nincsenek ékezetes betűk.
Március 24-én folytatódtak a mérések, ám a lapunkhoz eljuttatott információk szerint ismét adódtak nehézségek. Az angol feladatoknál perceket kellett várni, hogy betöltődjenek a feladatok, és emiatt volt, ahol az osztály fele nem is tudta befejezni a nyelvi mérést.
Az Eduline megkérdezte az OH-t, hogy hozzájuk érkezett-e bejelentés a problémáról. Válaszukat ide kattintva olvashatod el.
Kaphatnak-e jegyet a diákok a kompetenciamérésre? Mennyire hosszúak a mérések tárgyanként? Milyen feladatokra lehet számítani? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
