Mit kell vinni a kompetenciamérésre?

Jövő héten kezdődnek a kompetencimérések. Összeszedtük, mit érdemes bepakolni a táskába.

A digitális országos kompetenciamérést az iskoláknak 2026. március 23. és 2026. május 29. között kell lebonyolítani a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint. Ezzel bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

Mikor lesznek a kompetenciamérések 2026-ban?

A kompetenciamérés ma már teljesen digitális. Ez azt jelenti, hogy nem papírt és feladatlapot kaptok, hanem leültök egy számítógép elé, és ott oldjátok meg a feladatokat.

Mit érdemes vinni?

A technikát az iskola biztosítja – laptopot, internetet –, szóval emiatt biztosan nem kell aggódni. A belépéshez azonban szüksége lesz mindenkinek a mérési azonosítóra, amit amit az iskola ad meg. Ezt érdemes előre megjegyezni vagy felírni.

Érdemes bepakolni tollat, ceruzát, esetleg üres papírt, jegyzeteléshez, vázlatkészítéshez jól jöhet. Ezeket általában az iskola is biztosítja.

A nyelvi (angol, német) mérésekben a hallás utáni szövegértés résznél szükség lehet fülhallgatóra, amit bizonyos esetben az iskola biztosít, de van, hogy a nektek kell magatokkal vinnetek.

A matematika mérésnél fontos, hogy hatodiktól felfele számológépet lehet használni. Ezt azonban nem kell külön vinni, mert a felületen elérhető digitális számológép használható, ha a feladat megengedi. A bonyolultabb számolásokhoz pedig papírt is lehet kérni a felmérést vezetőtől.

A szövegértés, a természettudomány, a történelem és a digitális kultúra méréseknél pedig nem lesz szükség semmilyen segédeszközre.

Fontos, hogy a telefont és az okoseszközöket a mérés ideje alatt nem lehet használni, ki kell kapcsolni és el kell tenni őket.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.