Történelemből minden ötödik diák az általános iskola végén legfeljebb csak a második képességszinten áll a hétből – derült ki a 2025-ös kompetenciamérés adataiból.
A 2025-ös országos digitális kompetenciamérés adatai azt is mutatják, hogy a nyolcadikosok mintegy 0,62 százaléka alapvető történelmi fogalmakkal sincsen tisztában, 5,86 százalékuk pedig csak a legalapvetőbb ismeretekkel rendelkezik.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak a legalapvetőbb matematikai fogalmakat ismeri és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből.
Például tud:
Történelemből a kompetenciamérésen a nyolcadikosok 14,38 százaléka a második képességszintet érte el, vagyis ők azok, akik ezeken felül képesek még többek között rövid, történelmi témájú szövegeket értelmezni, fő témájukat felismerni.
Ez azt jelenti, hogy a nyolcadikosok mintegy 20 százaléka képtelen egyszerű következtetéseket levonni tanult témakörök, forrásfajták kapcsán történelemből.
Ez az eredmény nem meglepő, hiszen szövegértésből a nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll. Őket funkcionális analfabétáknak lehet tekinteni.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
