2020 óta megugrott a természettudományos kompetenciamérésen gyengén teljesítő nyolcadikosok száma

A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.

2020-ban a nyolcadikosok mintegy 20 százaléka természettudományból legfeljebb a második szinten volt, ehhez képest 2025-ben ugyanez az arány közel 24 százalék volt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a diákok az általános iskola végén legjobb esetben is „az élő világ területéről rendelkeznek megbízható ismeretekkel, valamint a fizikának a hétköznapokban megtapasztalható olyan ismereteivel kapcsolatban, mint az égés, valamint az égés feltétele.”

Viszont már többek között összetett biológiai folyamatok, a Naprendszerrel és a bolygókkal kapcsolatos alapvető ismeretek, a gépek működése és a domborzati térképek értelmezése már gondot a számukra.

A 2025-ös mérésen nem csak természettudományból teljesítettek gyengén a nyolcadikosok. Mintegy 0,62 százalékuk alapvető történelmi fogalmakkal sincsen tisztában, 5,86 százalékuk pedig csak a legalapvetőbb ismeretekkel rendelkezik.

Szövegértésből pedig a nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll. Őket funkcionális analfabétáknak lehet tekinteni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.