Hétfőn kezdődtek az idei országos kompetenciamérések, ám több beszámoló szerint sok probléma nehezítette a kitöltést. Az Oktatási Hivatal lapunknak azt mondta, az informatikai rendszer végig megfelelően működött.
Az elmúlt napokban az Eduline is beszámolt arról, hogy hétfőn sok diáknak nem volt egyszerű dolga a mérések kitöltésével. Volt, ahol akadozott a rendszer, nem töltöttek be a feladatok, vagy technikai probléma miatt nem tudták időben elkezdeni a mérést. Kedden hasonló helyzet áll elő: a lapunkhoz eljuttatott információk szerint az angol feladatoknál perceket kellett várni, hogy betöltődjenek a feladatok, ezért volt, ahol az osztály fele be sem tudta fejezni a mérést.
Mi történik akkor, ha nem veszel részt a kompetenciamérésen?
Az Eduline megkérdezte az OH-t, hogy hozzájuk érkezett-e bejelentés a problémáról. Válaszukban azt írták, az informatikai rendszer mindvégig megfelelően működött, a technikai nehézségeket az intézményi adottságok okozhatják.
„Az Országos kompetenciamérés informatikai rendszerei a mérési időszak megkezdése óta, annak teljes időtartama alatt megfelelően működnek. Sem a működési paraméterek adatai, sem az iskolákból érkező visszajelzések nem jelezték az országos digitális mérési rendszer működésének semmilyen zavarát vagy problémáját. Az esetlegesen felmerülő helyi technikai nehézségeket intézményi adottságok okozhatják. A hivatal honlapján előzetesen közzétette a felmérésvezetői útmutatót, és erről valamennyi intézményt értesítette. Az abban foglaltak ismerete és alkalmazása kulcsfontosságú a mérések zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, ugyanis a hivatal innovációi a megelőző évekhez képest a mérés iskolai szervezésében is változtatásokat eredményeznek” – írták válaszukban.
Kaphatnak-e jegyet a diákok a kompetenciamérésre? Mennyire hosszúak a mérések tárgyanként? Milyen feladatokra lehet számítani? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
