Hétfőn kezdődtek az idei országos kompetenciamérések, ám több beszámoló szerint sok probléma nehezítette a kitöltést. Az Oktatási Hivatal lapunknak azt mondta, az informatikai rendszer végig megfelelően működött.
Az elmúlt napokban az Eduline is beszámolt arról, hogy hétfőn sok diáknak nem volt egyszerű dolga a mérések kitöltésével. Volt, ahol akadozott a rendszer, nem töltöttek be a feladatok, vagy technikai probléma miatt nem tudták időben elkezdeni a mérést. Kedden hasonló helyzet áll elő: a lapunkhoz eljuttatott információk szerint az angol feladatoknál perceket kellett várni, hogy betöltődjenek a feladatok, ezért volt, ahol az osztály fele be sem tudta fejezni a mérést.
Mi történik akkor, ha nem veszel részt a kompetenciamérésen?
Az Eduline megkérdezte az OH-t, hogy hozzájuk érkezett-e bejelentés a problémáról. Válaszukban azt írták, az informatikai rendszer mindvégig megfelelően működött, a technikai nehézségeket az intézményi adottságok okozhatják.
„Az Országos kompetenciamérés informatikai rendszerei a mérési időszak megkezdése óta, annak teljes időtartama alatt megfelelően működnek. Sem a működési paraméterek adatai, sem az iskolákból érkező visszajelzések nem jelezték az országos digitális mérési rendszer működésének semmilyen zavarát vagy problémáját. Az esetlegesen felmerülő helyi technikai nehézségeket intézményi adottságok okozhatják. A hivatal honlapján előzetesen közzétette a felmérésvezetői útmutatót, és erről valamennyi intézményt értesítette. Az abban foglaltak ismerete és alkalmazása kulcsfontosságú a mérések zökkenőmentes lebonyolítása érdekében, ugyanis a hivatal innovációi a megelőző évekhez képest a mérés iskolai szervezésében is változtatásokat eredményeznek” – írták válaszukban.
Kaphatnak-e jegyet a diákok a kompetenciamérésre? Mennyire hosszúak a mérések tárgyanként? Milyen feladatokra lehet számítani? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
