Plusz egy év óvoda: három erős indok, amely segítheti a kérelem elfogadását

Kicsivel több, mint egy hónap maradt hátra, hogy a szülők benyújtsák kérelmüket a plusz egy év óvoda iránt az Oktatási Hivatalnak.

Minden gyerek tankötelessé válik abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. 2020. január 1-jétől alapvetően átalakult a hatéves kori iskolakezdés rendszere. Az új szabályozás értelmében az iskolaérettség megítélése az Oktatási Hivatal hatáskörébe került, ami szűkítette a szülők és az óvodák beleszólási lehetőségeit.

Amennyiben a szülők azt szeretnék, hogy gyerekük még egy évet óvodában töltsön, írásos kérelmet kell benyújtaniuk.

A Szülői Hang oldalán sok tippet lehet találni a kérvény benyújtásával kapcsolatban. A közösség weboldaláról kiemeltünk három olyan indokot, amelyeket érdemes beleírni a kérvénybe:

1. Fejletlen gondolkodás

A gyerek nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket. A feladatot nem mindig érti meg, többször visszakérdez.

2. Gyenge monotóniatűrés

Nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni mozgásigényét. Emiatt nem tud majd a 45 perces tanórákon végig fegyelmezetten viselkedni.

3. A kitartó figyelem hiánya

Csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni. Feladat közben néhány perc után lankad és elkalandozik a figyelme.

Arról, hogy milyen indokokat nem érdemes a kérvénybe beleírni ebben a cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.