Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-ig kell benyújtani az Oktatási Hivatalnak.
Minden gyerek tankötelezetté válik abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti. 2020. január elsejétől alapjaiban változtatták meg a hatéves kori iskolakezdés rendszerét. Az új szabályozás szerint az Oktatási Hivatal feladata dönteni az iskolaérettségről, így a szülők és az óvodák lehetőségei korlátozottabbá váltak.
A szülőknek írásos kérvényt kell benyújtania, ha azt szeretné, hogy gyereke még egy évig az óvodában maradjon. A hivatal azonban a gyerek személyes ismerete nélkül hozza meg erről a döntését, és csak bizonyos esetekben kér be szakértői véleményt. Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, kizárólag bírósági úton tehet fellebbezést.
Ezért fontos, hogy a kérelemben megfelelő indokokkal legyen alátámasztva, hogy miért kellene a gyereknek még plusz egy évet az óvodában maradni.
A Szülői Hang komolyabban is foglalkozik a témával, és az oldalukon tanácsot adnak arról, hogy milyen indokok segíthetik a kérvény elfogadását, illetve mik azok, amiket felesleges beleírni.
A közösség weboldalán három olyan indokot emelnek ki, amelyeket nem érdemes beleírni a kérvénybe:
1. A szülő joga eldönteni, hogy iskolaérett-e a gyerek.
A szülői jogra hivatkozni például az Alaptörvény vagy a Gyermekjogi egyezmény alapján azért sem indokolt, mert ezek az érvek a törvény elfogadása során is elhangzottak, azonban mégsem vették őket figyelembe. Ennek okán alig várható el, hogy ezeket az érveket más esetben méltányolnák.
2. A következő évben jobb tanárt fog kapni.
Mivel a hivatal nem tesz különbséget a tanárok között, ezért várhatóan ezt az érvet sem fogják elfogadni.
3. A barátai vagy testvére is maradnak még egy évet.
A tanárokon túl ez szintén nem mérvadó a hivatalnál, így az engedély megadását sem fogja elősegíteni.
Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük azokat a jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy a még nem iskolaérett az óvodás. Erről bővebben itt olvashattok:
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
