Magyarországon könnyű elhelyezkedni friss diplomásként, mégis nálunk nőtt a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya egy friss oktatási felmérés szerint.
Magyarországon nőtt az összes OECD ország közül a legnagyobbat a korai iskolaelhagyók aránya 2005 és 2021 között – írta meg a G7. 2005-ben a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 8,3 százalék volt, akkor ennél nagyobb volt az arány Portugáliában, Spanyolországban, Dániában, és alacsonyabb például Lettországban, Lengyelországban. 2021-re viszont felment az arány 13,4 százalékra, ami körülbelül másfélszerese a 6,9 százalékos OECD-átlagnak.
Az ok elsősorban a tankötelezettség 2012-ben történt leszállítása 16 évre – akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy így lehetőséget adtak olyan 16-18 év közötti fiataloknak a munkakezdésre, akik nem tudták volna elvégezni a középiskolát. A korai iskolaelhagyás foglalkoztatási és méltányossági szempontból is kiemelkedően fontos probléma, hiszen a középfokú végzettség – Magyarországon az érettségi vagy szakmunkás-bizonyítvány hiánya – nagyon rossz munkaerőpiaci lehetőségekkel jár együtt, és gyakran vezet tartós szegénységhez
Mindeközben az iskolában maradókat, tehát az érettségizetteket, a szakképzésben, illetve az alapszakos vagy főiskolai szinten továbbtanulókat az adatok szerint könnyen felszívja a magyar munkaerőpiac – írja a lap. A 25-34 év közötti korosztálynál rendkívül alacsony az érettségizettek vagy szakképzést végzettek körében a munkanélküliségi ráta: mindössze 3,1 százalék, ehhez képest az EU- és az OECD-átlag mintegy 6,5 százalék. A főiskolai, alapszakos végzettségűeknek pedig csak 1,7 százaléka munkanélküli Magyarországon, ennél csak Csehországban alacsonyabb az arány.
Lényegesen jobb fizetéssel jár a továbbtanulás
A csak 8 általános végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek jobban, a főiskolai diplomások már 80 százalékkal. A jó munkaerőpiaci körülmények ellenére sem nő eléggé a diplomások száma Magyarországon: nálunk a 25-34 éves korosztály 32 százaléka rendelkezik diplomával, míg az EU-s átlag 42 százalék.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
