Összeségében nőtt a diplomások száma a tavalyi évhez képest az Európai Unióban, de a 2030-ig célként kitűzött számokat nem sikerült tartani.
Az EU 25–34 éves lakosságának 42%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami 1 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ez azonban még így is 3 százalékkal elmaradt az EU 2030-ra kitűzött céljától, amelynek lényege, hogy alakosságának 45%-a ebben a korosztályban rendelkezzen felsőfokú végzettséggel – derül ki az Eurostat beszámolójából.
Az EU tagországok felének sikerült tartania a tervezett menetrendet, péládul: Írországnak (62%), Luxemburgnak (61%), Ciprusnak (59%), Litvániának (58%), Hollandiának (56%) és Svédországnak (52%), de vannak országok, amelyek nagyon lemaradtak ebben, köztük Magyarország is: nálunk a 25-34 éves korosztály 32 százaléka rendelkezik diplomával. Románia (25%) és Olaszország (29%) is a lista végén szerepelnek.
Egyértelmű különbség van a nemek között
A 25-34 évesek körében a nők nagyobb százalékban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint a férfiak, ugyanis a nők 48 százalékának, míg a férfiak 37 százalékának van oklevele.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
