„Nem csak arról van szó, hogy előkelőbb és megbecsültebb diplomát kapunk. Rengeteg külföldi hallgató, oktató és előadó jön hozzánk, ami biztos vagyok benne, hogy az akkreditáció nélkül is megtörténne, de ez egyfajta biztosíték a diákok számára, hogy ezek a lehetőségek nem fognak megszűnni. Mindemellett az EFMD akkreditációnak köszönhetően a kommunikáció és a csereprogramok is könnyebben zajlanak az iskolák között” – nyilatkozta az Eduline-nak Bóna Dániel, a Pécsi Tudományegyetem másodéves, gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója.
Az intézmény Közgazdaságtudományi Kara három évvel ezelőtt, 2020-ban szerezte meg a nemzetközi programakkreditációt, 2023. februárjában pedig újabb öt évre elnyerte azt. Bár a mozaikszóból elég nehéz kitalálni, hogy az EFMD valójában mit jelent, a rövidítés a European Foundation for Management Development nevű, brüsszeli székhelyű nonprofit egyesületet takarja, melynek célja, hogy a lehető legjobb jövendőbeli gazdasági vezetőket és menedzsereket képezze.
A PTE oldalán azt írják, az akkreditáció az egyetem Közgazdaságtudományi Karát „a világ élvonalába emelte és a legrangosabb európai gazdasági egyetemeken szerzett diplomákkal tette egyenértékűvé a pécsi közgazdász oklevelet”. Ez ugyanis nem csak elismeri a karon zajló oktatás és oktatók kiváló minőségét, de azt is biztosítja, hogy bizonyos külföldi felsőoktatási intézmények előadói, valamint elismert szakemberek is órákat tartsanak az egyetemen, hiszen a programnak több mint 890 tagja van – köztük cégek és szakmai szervezetek.
Értékesebb diploma?
Nekünk azt mondták, ez növelni fogja a diplománk értékét külföldön, mert ez a jelzés ott is azt mutatja majd, hogy minőségi oktatásban vettünk részt és fel vagyunk készítve a munkaerőpiacra
– ezt már Varajti Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi hallgatója mondja.
Máté 2018-2020 között volt a Corvinus diákja. Elmondása szerint ekkor már zajlott az egyetem több nemzetközi akkreditációja, köztük az AACSB (Association to Advance Collegiate Schools of Business), ami az üzleti képzések területén az egyik legismertebb nemzetközi akkreditációs szervezet, és amivel a világ egyetemeinek mindössze 6 százaléka rendelkezik.
A minősítés során Máté óráit a vezetés és szervezés szakon többször is meglátogatták a bizottság tagjai, mígnem az éveken át tartó folyamat után az egyetem 2022. júliusában – Magyarországon elsőként – megkapta a minősítést. Szerinte azonban – ahogy fogalmaz - ez „csak egy újabb plecsni” a Corvinuson végző diákok diplomáin, hiszen a modellváltás miatt az intézmény „egyébként is rendkívül erős nemzetközi fókusszal rendelkezik”, és részt vesz a CEMS (Global Alliance in Management Education) programban is, ami egy 35 éves együttműködés a világ vezető üzleti iskolái, egyetemei, valamint multinacionális vállalatok között, és aminek Magyarországon egyedül a Corvinus Egyetem tagja.
„Hallottam már, hogy emiatt választották a felvételizők a Corvinust, akik pedig részt vettek benne, rendkívül hálásak voltak érte, és hasznosnak is tartották” – teszi hozzá.
Máté szerint egyelőre tehát inkább ezek, és az ezekhez hasonló, már jól ismert együttműködések (kettős diplomák, jó hírnév) viszik hírét a felvételizők között az egyetemeknek - főként azért, mert a mozaikszavak és az akkreditációk frissessége miatt a felvételizők inkább a külföldi rangsorok és a hazai egyetemek színvonala szerint döntenek. A Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Bóna Dani szerint viszont mire ő eljut a 6+1 féléves képzése végére az akkreditációk híre lesz akkora, hogy „biztosítja majd a munkáltatókat” arról, hogy az itt végzett hallgatók minőségi oktatásban részesültek, ami „megfelel a nemzetközi szabványoknak” is.
Főleg, mivel egyre több hazai intézmény szerez hasonló képesítéseket. Februárban sikeres EFMD akkreditációs folyamatot zárt le a Szegedi Tudományegyetem is, de tagként szerepel a szervezetben már közel tíz éve a veszprémi Pannon Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a korábban budapesti székhelyű, ma már Bécsben működő Central European University is.
Balogh Zsombor, gazdálkodási és menedzsment szakra készülő 11. osztályos diák szerint azonban igenis befolyásolhatja a döntését, hogy egy intézmény képzése és diplomája külföldön is színvonalasnak számít-e, ennek egyik legjobb bizonyítéka pedig éppen az akkreditáció lehet. A 17 éves tanuló úgy látja, hiába tértek át a 2000-es években a magyar egyetemek is az európai diplomákat egységesíteni kívánó, könnyebb átmenetet biztosító bolognai rendszerre, a magyar diákok többsége még mindig falakba ütközhet, ha hazai diplomával külföldön keresne állást, a külföldi taníttatás pedig a legtöbb magyar család - köztük az ő szülei számára is - hiába szeretnék, megfizethetetlen.
Szerinte az akkreditált képzések akár erre a problémára is nyújthatnak megoldást, hiszen a programhoz sok esetben több tíz, vagy akár több száz neves egyetem is tartozik a világ minden pontjáról, a külföldi munkáltatók tehát nagy eséllyel tisztában is vannak ezek jelentőségével, de a hazai munkaerőpiacon is előnyt jelenthet egy olyan diploma, ami nem csak Magyarországon elismert.
