Az Eduline oldalán indított szavazás meglepő eredményt hozott: a szavazók fele szerint a gyerekek iskolatáskája 8–10 kilogramm közötti, 6 százalékuk pedig a 10 kilogrammot meghaladó kategóriát jelölte meg. A szavazás szövegében hangsúlyoztuk, hogy a testnevelés felszerelés nélkül mérjék le a táskát. Ez azt jelenti, hogy a tanulók táskái sokszor kétszer olyan nehezek, mint amit a szakértők javasolnak.
A matematika a legnehezebb
A megkérdezett szülők szinte kivétel nélkül a matematikát tartják a legnehezebb tantárgyi felszerelésnek, de többen panaszkodtak arra is, hogy a tankönyvek gyakran két évfolyam anyagát tartalmazzák, így hiába nem használják a könyv felét, minden nap cipelni kell.
„A matematika a legnehezebb a felszerelés, mert az emelt matekos osztályban két könyvet + füzetet kell vinni minden órára” – mondta egy anyuka, akinek a kilencedikes lánya inkább minden nap hazahozza a matekcuccot, mert előre nem tudja biztosan, hogy melyik könyvre lesz szüksége a házihoz.
Egy hetedikes fiú anyukája arról számolt be, hogy fia tankönyvei és munkafüzetei szinte mind A4-es méretűek. Hozzátette: „A földrajz és biológia a 7–8. évfolyam tananyagát is tartalmazza. Vannak napok, amikor alig fér el a táskájában a könyvektől a tolltartója vagy az uzsonnája. Ilyenkor inkább autóval hozzuk haza, mert rossz nézni a tartását.”
Ha pedig a gyerek nem viszi magával a ritkán használt feladatgyűjteményt vagy munkafüzetet, felszereléshiányt kap a KRÉTA-ban. Egy anyuka visszaemlékezett:
Amikor felsős volt a fiam, többször jeleztük az iskolában, hogy túl nehéz a táskája, de nem történt semmi. Így volt sokszor 8–10 kiló a táskája. Mivel 1–1,5 km-re laktunk az iskolától és gyalog jártunk, sokszor mi cipeltük helyette, hogy ne a gyerek gerince menjen tönkre.
Nem keményfedelesek a könyvek, mégis nehezebbek, mint régen
Bár ma már keményfedeles tankönyvek alig vannak, a szülők szerint a mostani könyvek mégis nehezebbek, mint a korábbi generációké.
Más anyagból készülnek a könyvek. Nyilván papír, de mintha be lenne vonva vagy át lenne itatva még plusz valami anyaggal. Lehet, hogy így strapabíróbb, tartósabb. Kemény kötésű tankönyvünk nem volt, de valahogy mégis nehezebbek, mint régen – ezt a szüleim is megállapították”
– mesélte egy szülő.
A nehéz könyvek mellé pedig a nagy alakú füzetek is hozzájárulnak a súlyhoz: felső tagozatban szinte minden tantárgyból ezt kérik.
A helyzetet nehezíti, hogy a szülők beszámolói szerint a diákok többsége nem hagyhatja az iskolában a könyveit, mivel az osztályok gyakran „teremről teremre vándorolnak” a tanórák között.
Ugyanakkor általánosságban elmondható még engedékenyebbek az iskolák, bent lehet hagyni a padban, fiókban a felszerekést, de a felsőbb évfolyamokon minden tankönyvet haza kell vinni.
Nincs törvény, csak ajánlásMegnéztük, hogy a jogszabályok között van-e valamilyen előírás az iskolatáska súlyával kapcsolatban, de a köznevelési törvényben és a nemzeti alaptantervben ezzel kapcsolatban semmilyen előírás sincs.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az alapvető jogok biztosa (ombudsman) már 2013-ban felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg a gyermek testsúlyának 10%-át (AJB-691/2013). Ezt a Magyar Gerincgyógyászati társaság és számos nemzetközi kutatás is megerősítette.
Ez alapján az ideális iskolatáska-súly életkor szerint így alakul:
- 1–2. osztály: legfeljebb 2,5 kg
- 3–4. osztály: maximum 3,5 kg
- 5–6. osztály: körülbelül 4,5 kg
- 7–9. osztály: körülbelül 5 kg
Ezekhez képest a szülők szerint sok gyerek dupla súlyt cipel nap mint nap – ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.
Nemcsak gerincproblémákat okoz, de balesetveszélyes is
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) főigazgatója szintén hangsúlyozta, hogy a kitömött iskolatáska nemcsak egészségügyi, hanem balesetveszélyt is jelent. Felhívta a figyelmet arra, hogy különösen gyakori az egyensúlyvesztés miatti elesés, illetve a buszmegállókban történő balesetek: a nehéz táskával, háttal a beérkező járműnek álló gyerekek könnyen elsodródhatnak, és több ilyen típusú gázolásos eset is ismert.
A főigazgató szerint a gerincdeformitások elkerülését nemcsak a táska súlya, hanem annak formája is befolyásolja. Az ergonomikus, testre szabott hátitáskák elterjedését ugyanakkor gátolja a magas ár, valamint az, hogy a gyerekek és szülők gyakran inkább a forma vagy a szín alapján választanak.
A szakember különösen az alsó tagozatosoknál tartja fontosnak a testsúly 10 százalékának megfelelő szigorú súlykorlát betartását. Emellett javasolja a tankönyvek és füzetek súlyának csökkentését, a tanórai felszerelések iskolában hagyását, és azt, hogy a gyerekek ne vigyenek haza minden nap minden könyvet. Az otthoni készüléshez szükséges anyagok mennyiségét is érdemes lenne csökkenteni.
