Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
Az OECD legfrissebb 2025-ös oktatási felméréséből kiderült, hogy a legtöbb OECD-országban a felnőttek jelentős része konkrétan funkcionális analfabéta. Az OECD felnőttkori készségek felmérése (PIAAC) alapján ez az 1. szintnek vagy annál alacsonyabb szintnek felel meg az 0–5-ös skálán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a felnőttek csupán rövid, kevés zavaró információt tartalmazó szövegeket képesek megérteni.
Magyarországon a 25–64 éves korosztály 33 százaléka rendelkezik 1. szintű vagy annál alacsonyabb írás-olvasási készségekkel, ami meghaladja az OECD 27 százalékos átlagát.
Azonban azt fontos kiemelni, hogy az iskolai végzettség és a készségek szorosan összefüggnek egymással, bár ennek az összefüggésnek az erőssége országonként eltér. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagosan 48 ponttal magasabb eredményt érnek el a felmérésben íráskészségből, mint azok, akik középfokú vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek. Ez a különbség jóval meghaladja az OECD-országok átlagos, 34 pontos eltérését.Érdemes megjegyezni, hogy az átlagos írástudási pontszámok 2012–2015 és 2023 között csökkentek. Az OECD-országok átlagában a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek pontszáma 9 ponttal lett alacsonyabb, míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek esetében 19 pontos volt a csökkenés. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagos pontszáma 10 ponttal (296-ról 285-re), míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek pontszáma 24 ponttal (219-ről 195-re) esett vissza.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
