Romlott a magyar diákok teljesítménye a PISA-felmérésben. Bár a romláshoz nagy mértékben hozzájárult a koronavírus miatti online oktatás, a tanárhiány növekedése és a nem megfelelő képesítésű pedagógusok száma is aggodalomra ad okot.
2018-ban még 34, 2022-ben viszont már 41 százalékos tanárhiányról számoltak be az iskolaigazgatók Magyarországon - derül ki a friss OECD-kutatásból.
A kedden megjelent PISA-felmérés eredményeiről szóló beszámolóban a diákok matematikából, szövegértésből és természettudományokból elért eredményei mellett a diákok és az oktatás helyzetéről is írnak az országos bontásokban. A kutatás szerint Magyarországon nem csak a tanárhiány nőtt az elmúlt pár évben, de a nem megfelelően képesített tanárok aránya is, hiszen míg ez a szám 2018-ban 10 százalék volt, 2022-ben már 16.
Az iskolák autonómiájával kapcsolatban azt írják, a felmérésben résztvevő diákok 56 százaléka jár olyan iskolába, ahol az iskolaigazgatók döntenek arról, hogy kit alkalmaznak az intézményben. Az OECD-országok átlaga 60 százalék. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik: a jól működő oktatási rendszerekben nagyobb az aránya az intézményi autonómiának, vagyis annak, hogy az igazgatók döntik el, kik taníthatnak az iskolákban, a tananyag felhasználásába pedig a tanároknak is van beleszólása.
Azt, hogy a magyar oktatás jelenlegi helyezete, az egyre több felmondó tanár, és az őket helyettesítő, nem tanári végzettségű szakemberek milyen hatással lesznek a következő, 2025-ben esedékes PISA-felmérésre, egyelőre még nem lehet tudni, a jelenlegi eredmények azonban nem túl sok jóval kecsegtetnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
