A 15 éves magyar diákok 8 százaléka nem érzi magát biztonságban az iskolában, 5 százalék pedig a saját osztálytermében sem

A 15 éves lányok 21, a fiúk 16 százaléka számolt be arról, hogy havonta legalább néhány alkalommal érte már zaklatás az iskolában - derül ki a frissen megjelent PISA-felmérésből.

  • Székács Linda

A kedden kiadott részletes jelentésben amellett, hogy felmérték az OECD-országokban élő 15 éves diákok matematikai, szövegértési és természettudományos kompetenciáit arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire érzik magukat biztonságban az iskolában és annak környékén.

Magyarországon a 15 éves tanulók 8 százaléka számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban az iskola olyan közös tereiben, mint a folyosó, büfé vagy mellékhelyiség, 5 százalékuk pedig a saját osztálytermében, sőt, a 15 évesek 7 százaléka az iskolába menet sem.

Az eredmények szerint a lányokat magasabb százalékban (21) éri zaklatás, mint a fiúkat (16), jó hír viszont, hogy a legutóbbi, 2018-as felméréshez képest csökkenő tendenciát mutat az iskolai bántalmazás, és hogy az iskolai és tantermi zaklatás aránya nem éri el az OECD-átlagot. Továbbá, míg 2018-ban a diákok 13 százalékaszámolt be arról, hogy az iskolában csúnya pletykákat terjesztenek róluk, addig ez a szám 2022-ben 8 százalék lett.

A felmérés készítői ugyanakkor azt hozzáteszik, hogy azokban az oktatási rendszerekben, ahol a diákok teljesítménye magas, az iskolai zaklatás is kevésbé fordul elő, mivel a tanulók összetartozás-érzete magasabb és nagyobb biztonságban érzik magukat a társaik között.

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu