A legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti a különbség a 2022-es 124 pontról három év alatt 89 pontra csökkent.
Radó Péter oktatáskutató közösségi oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy a PISA-méréseken a magyar közoktatás átlageredményeit mindig a kudarcot valló tanulók arányának változása mozgatja. Ennek az oka, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló aránya nagyon alacsony, a 2025-ös mérésen pedig még ennél kevesebb lett.
Nem az alacsony státuszú tanulók szövegértés eredményei romlottak, (azok lényegében nem változtak), hanem az átlagosnál magasabb szocioökonómiai és szociokulturális hátterű családokban élő 15 évesek kompetenciaeredményei szakadtak be. Ennek következtében az új funkcionális analfabéta 15 évesek nem a hátrányos helyzetű, hanem szinte kizárólag a középosztályi vagy az elithez tartozó családokban élő gyerekek közül kerültek ki. Az átlagos szövegértés eredmények súlyos romlását tehát a magas státuszú családok gyerekeinek teljesítményromlása okozza.
– írta a posztjában, majd kitért arra is, hogy három év alatt emiatt csökkent a családi háttér teljesítményre gyakorolt hatása 50-ről 37-re, vagyis megkezdődött a középosztálybeli gyerekek lezárkózása a hátrányos helyzet tanulókhoz.
Radó részletesen elemzésében tani-tani.info oldalán kiemelte, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti a különbség a 2022-es 124 pontról három év alatt 89 pontra csökkent.
Az oktatáskutató kiemelte, hogy az eredmények romlása nem azt jelenti, hogy „vissza kell térni a régi jó recepthez”, vagyis „a műveltséget hangsúlyozó, valójában a lexikális ismereteket magoltató és a középosztályi műveltségelvárásoknak megfelelni nem képes tanulók nagy tömegeinek kirekesztésén alapuló modellhez.”
Ehelyett inkább meg kell nézni azokat az országokat, ahol nem csökkentek az eredmények. Fontos, hogy például Angliában, Szingapúrban vagy Észtországban a 15 évesek ugyanannyi időt töltenek online az iskolán kívül, mint a magyarok.
Ahol megtörténik a digitális eszközök sikeres tanulási integrációja, ott nem csökkennek a tanulási eredmények, sőt, csekély mértékben ugyan, de akár javulhatnak is. Ahol viszont ez elmarad, ott durván beszakadnak a tanulási teljesítmények
– írta, majd megjegyezte, ehhez nem elég tableteket és laptopokat osztani a diákoknak.
Az oktatáskutató kiemelte, hogy ehhez szerinte három dologra van szükség:
Radó szerint a hosszú távú megoldás Magyarországon „a minőség javítását szolgáló univerzális, valamint az egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló, alulteljesítő iskolákra fókuszáló célzott politikák kombinációján kell, hogy alapuljon”.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
