Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A különböző szitokszavak mellett a „mocskos buzi” hangzott el annak a sofőrnek a szájából, akinek nem tetszett a hallgatók kiállása a szabadságjogokért.
Már nemcsak élni kell a jogainkkal, hanem küzdeni is kell értük – hangzott el kedd délután a budapesti Mikszáth Kálmán téren, ahol mintegy 100-150 egyetemista gyűlt össze, hogy a gyülekezési törvény módosítása ellen tüntessenek – olvasható a Népszava riportjában.
A békés, „Hallgatók = Hallgatunk?” szlogen alatt futó demonstrációt pár napja hirdette meg két egyetemi hallgató, ugyancsak a kormány által módosított gyülekezési törvény miatt. Bár ezzel elsősorban a Budapest Pride ellehetetlenítése valósult meg, a hallgatók a gyülekezésre felhívó szövegben kiemelték, hogy félő a módosítás miatt bármilyen gyülekezés megtiltására is alkalmazhatják majd a törvényt.


A tüntetés kezdetén, az esemény egyik szervezője, Marcell Imre egyebek mellett azt is kiemelte, hisz abban, hogy nemcsak a középiskolások, hanem az egyetemisták is meg tudják szervezni önmagukat a szabadságjogok védelmében. A beszédében elhangzott utalással a pár évvel ezelőtti kockás inges megmozdulásokra célzott, amiből a diákok és tanárok egyaránt kivették a részüket.
Az esemény másik szervezője, Hughes Alex is felszólalt, szintén a hallgatói szolidaritás fontosságát hangsúlyozva, majd a rövid beszédeket követően a fiatalok rendőri kíséret mellett elindultak az Erzsébet hídhoz, hogy csatlakozzanak a Hadházy Ákos által szervezett újabb hídfoglaláshoz. A csatlakozás azonban nem volt zökkenőmentes, ugyanis bár békésen és erőszak mentesen zajlott a megmozdulás, akadt, aki menet közben kifejezte a nemtetszését az egyetemisták felé: egy autós magából kikelve „mocskos buzinak” nevezte a hallgatókat és más szitokszavakat is ordítozott a szabadságjogokért kiállók felé – írta a Népszava.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.