Balatoni Katalin szerint nem jár új feladattal a keresztény kultúrán alapuló értékrend bevezetése az óvodákban

A miniszterelnöki biztos magyarázatot adott arra, mit is jelent a nemrég elfogadott módosítás az óvodai nevelésben.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nemrég megjelent kormányrendelet alapján mostantól az óvodai nevelés céljai között is szerepelnie kell a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, a keresztény kultúrán alapuló értékrend megismerésének.

Bár a november 13-án tartott kormányinfón Gulyás Gergelyt is kérdezték arról, hogy a módosítás pontosan mit is jelent, érdemi választ nem adott a sajtónak. Szerencsére Balatoni Katalin a közösségi oldalán kifejtette, hogy mit is takar az új rendelet.

A miniszterelnöki biztos szerint:

„A keresztény értékrend az európai és a magyar kultúra egyik legjelentősebb alapja, mely nem csupán a vallást, hanem az erkölcsöt, a közösséget, az emberséget jelöli. Része az igaz szeretet, a tisztelet, a közös felelősség, az alázat, a szolgálat, a becsület, a megbocsátás, a teremtett világ tisztelete és a család szentsége. Ezek mind meghatározói emberi létünknek, és alapjai a nevelésnek.”

A gyakorlatban ez nem hitoktatást jelent, hanem azokat az emberi értékeket erősíti, amelyekre a magyar óvodapedagógia eddig is támaszkodott. Balatoni szerint a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a gyerekeket még inkább a kölcsönös tiszteletre, szeretetre, elfogadásra és megbecsülésre neveljék, miközben hozzáférést kapnak az európai és a magyar keresztény kultúra alapvető elemeihez.

Ez magában foglalja annak megértését is, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, Márton-napon pedig Szent Márton püspökre emlékezünk, és fontos része annak is, hogy az óvodások megismerjék a magyar szenteket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) csütörtökön közleményt adott ki, melyben elfogadhatatlannak tartják, hogy a keresztény kultúrára hivatkozva ideológiai beavatkozást hajtanak végre az óvodai nevelésben.

Álláspontjuk szerint az óvodai nevelés nem lehet a politikai propaganda vagy a vallási hittérítés terepe. A rendelet nem a gyerekek érdekeit szolgálja, hanem a kormány ideológiai kísérletének része, amely a társadalmat megosztó, idegenellenes és félelemkeltő narratívákat erősíti.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.