A miniszterelnöki biztos magyarázatot adott arra, mit is jelent a nemrég elfogadott módosítás az óvodai nevelésben.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nemrég megjelent kormányrendelet alapján mostantól az óvodai nevelés céljai között is szerepelnie kell a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, a keresztény kultúrán alapuló értékrend megismerésének.
Bár a november 13-án tartott kormányinfón Gulyás Gergelyt is kérdezték arról, hogy a módosítás pontosan mit is jelent, érdemi választ nem adott a sajtónak. Szerencsére Balatoni Katalin a közösségi oldalán kifejtette, hogy mit is takar az új rendelet.
A miniszterelnöki biztos szerint:
„A keresztény értékrend az európai és a magyar kultúra egyik legjelentősebb alapja, mely nem csupán a vallást, hanem az erkölcsöt, a közösséget, az emberséget jelöli. Része az igaz szeretet, a tisztelet, a közös felelősség, az alázat, a szolgálat, a becsület, a megbocsátás, a teremtett világ tisztelete és a család szentsége. Ezek mind meghatározói emberi létünknek, és alapjai a nevelésnek.”
A gyakorlatban ez nem hitoktatást jelent, hanem azokat az emberi értékeket erősíti, amelyekre a magyar óvodapedagógia eddig is támaszkodott. Balatoni szerint a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a gyerekeket még inkább a kölcsönös tiszteletre, szeretetre, elfogadásra és megbecsülésre neveljék, miközben hozzáférést kapnak az európai és a magyar keresztény kultúra alapvető elemeihez.
Ez magában foglalja annak megértését is, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, Márton-napon pedig Szent Márton püspökre emlékezünk, és fontos része annak is, hogy az óvodások megismerjék a magyar szenteket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) csütörtökön közleményt adott ki, melyben elfogadhatatlannak tartják, hogy a keresztény kultúrára hivatkozva ideológiai beavatkozást hajtanak végre az óvodai nevelésben.
Álláspontjuk szerint az óvodai nevelés nem lehet a politikai propaganda vagy a vallási hittérítés terepe. A rendelet nem a gyerekek érdekeit szolgálja, hanem a kormány ideológiai kísérletének része, amely a társadalmat megosztó, idegenellenes és félelemkeltő narratívákat erősíti.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
