Alaptörvény-módosítási javaslatot terjesztett be a Tisza a kekva-alapítványok államosítása érdekében

A Tisza Párt benyújtotta a 16. Alaptörvény-módosítást, amely jelentősen átalakítaná a kekva-alapítványok működését. A javaslat szerint az állam visszavenné az alapítói jogokat, így a jövőben a kormány dönthetne az alapítványok sorsáról.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti, amelyekhez több modellváltó egyetem és az MCC is tartozik – írja a 444. A tervezet szerint ezek vagyona nemzeti vagyonná válna, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. Az állam akár meg is szüntethetné az alapítványokat, ilyen esetben pedig az állam lenne a jogutód.

Több módon is visszaveheti az új kormány az MCC-nek juttatott milliárdos vagyont

A benyújtott javaslat szövege szerint:

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.

A kekva-rendszert még 2021-ben hozta létre a Fidesz-kormány. Ezek az alapítványok kevéssé voltak ellenőrizhetők, miközben jelentős állami vagyont kaptak. A modellváltó egyetemek kuratóriumainak tagjai pedig hatalmas szabadságot kaptak: többek között nem voltak törvényi garanciák, mik legyenek a hatásköreik, határozatlan időre kaptak megbízást, és maguk dönthettek az új tagokról is.

Ennek a rendszernek az elszámoltathatatlansága és a közpénzek kétes felhasználása miatt zárt ki az Európai Unió több modellváltó egyetemet is az Erasmus-programból.

A Tisza szerint ezért gyors változtatásra van szükség. A benyújtott javaslat egyelőre nem szüntetné meg a kekva típusú alapítványokat, de az alapító jogok az államhoz kerülnének. A kormány új kuratóriumokat nevezhetne ki, és nagyobb beleszólása lenne a gazdálkodásukba is. A modellváltó egyetemek hosszabb távú átalakításáról várhatóan csak később döntenek.

Lannert Judit szerint új felsőoktatási törvényre van szükség

Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.