Alaptörvény-módosítási javaslatot terjesztett be a Tisza a kekva-alapítványok államosítása érdekében

A Tisza Párt benyújtotta a 16. Alaptörvény-módosítást, amely jelentősen átalakítaná a kekva-alapítványok működését. A javaslat szerint az állam visszavenné az alapítói jogokat, így a jövőben a kormány dönthetne az alapítványok sorsáról.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti, amelyekhez több modellváltó egyetem és az MCC is tartozik – írja a 444. A tervezet szerint ezek vagyona nemzeti vagyonná válna, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. Az állam akár meg is szüntethetné az alapítványokat, ilyen esetben pedig az állam lenne a jogutód.

Több módon is visszaveheti az új kormány az MCC-nek juttatott milliárdos vagyont

A benyújtott javaslat szövege szerint:

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.

A kekva-rendszert még 2021-ben hozta létre a Fidesz-kormány. Ezek az alapítványok kevéssé voltak ellenőrizhetők, miközben jelentős állami vagyont kaptak. A modellváltó egyetemek kuratóriumainak tagjai pedig hatalmas szabadságot kaptak: többek között nem voltak törvényi garanciák, mik legyenek a hatásköreik, határozatlan időre kaptak megbízást, és maguk dönthettek az új tagokról is.

Ennek a rendszernek az elszámoltathatatlansága és a közpénzek kétes felhasználása miatt zárt ki az Európai Unió több modellváltó egyetemet is az Erasmus-programból.

A Tisza szerint ezért gyors változtatásra van szükség. A benyújtott javaslat egyelőre nem szüntetné meg a kekva típusú alapítványokat, de az alapító jogok az államhoz kerülnének. A kormány új kuratóriumokat nevezhetne ki, és nagyobb beleszólása lenne a gazdálkodásukba is. A modellváltó egyetemek hosszabb távú átalakításáról várhatóan csak később döntenek.

Lannert Judit szerint új felsőoktatási törvényre van szükség

Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.