Alaptörvény-módosítási javaslatot terjesztett be a Tisza a kekva-alapítványok államosítása érdekében

A Tisza Párt benyújtotta a 16. Alaptörvény-módosítást, amely jelentősen átalakítaná a kekva-alapítványok működését. A javaslat szerint az állam visszavenné az alapítói jogokat, így a jövőben a kormány dönthetne az alapítványok sorsáról.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti, amelyekhez több modellváltó egyetem és az MCC is tartozik – írja a 444. A tervezet szerint ezek vagyona nemzeti vagyonná válna, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. Az állam akár meg is szüntethetné az alapítványokat, ilyen esetben pedig az állam lenne a jogutód.

Több módon is visszaveheti az új kormány az MCC-nek juttatott milliárdos vagyont

A benyújtott javaslat szövege szerint:

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.

A kekva-rendszert még 2021-ben hozta létre a Fidesz-kormány. Ezek az alapítványok kevéssé voltak ellenőrizhetők, miközben jelentős állami vagyont kaptak. A modellváltó egyetemek kuratóriumainak tagjai pedig hatalmas szabadságot kaptak: többek között nem voltak törvényi garanciák, mik legyenek a hatásköreik, határozatlan időre kaptak megbízást, és maguk dönthettek az új tagokról is.

Ennek a rendszernek az elszámoltathatatlansága és a közpénzek kétes felhasználása miatt zárt ki az Európai Unió több modellváltó egyetemet is az Erasmus-programból.

A Tisza szerint ezért gyors változtatásra van szükség. A benyújtott javaslat egyelőre nem szüntetné meg a kekva típusú alapítványokat, de az alapító jogok az államhoz kerülnének. A kormány új kuratóriumokat nevezhetne ki, és nagyobb beleszólása lenne a gazdálkodásukba is. A modellváltó egyetemek hosszabb távú átalakításáról várhatóan csak később döntenek.

Lannert Judit szerint új felsőoktatási törvényre van szükség

Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.