Alaptörvény-módosítási javaslatot terjesztett be a Tisza a kekva-alapítványok államosítása érdekében

A Tisza Párt benyújtotta a 16. Alaptörvény-módosítást, amely jelentősen átalakítaná a kekva-alapítványok működését. A javaslat szerint az állam visszavenné az alapítói jogokat, így a jövőben a kormány dönthetne az alapítványok sorsáról.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti, amelyekhez több modellváltó egyetem és az MCC is tartozik – írja a 444. A tervezet szerint ezek vagyona nemzeti vagyonná válna, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. Az állam akár meg is szüntethetné az alapítványokat, ilyen esetben pedig az állam lenne a jogutód.

Több módon is visszaveheti az új kormány az MCC-nek juttatott milliárdos vagyont

A benyújtott javaslat szövege szerint:

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.

A kekva-rendszert még 2021-ben hozta létre a Fidesz-kormány. Ezek az alapítványok kevéssé voltak ellenőrizhetők, miközben jelentős állami vagyont kaptak. A modellváltó egyetemek kuratóriumainak tagjai pedig hatalmas szabadságot kaptak: többek között nem voltak törvényi garanciák, mik legyenek a hatásköreik, határozatlan időre kaptak megbízást, és maguk dönthettek az új tagokról is.

Ennek a rendszernek az elszámoltathatatlansága és a közpénzek kétes felhasználása miatt zárt ki az Európai Unió több modellváltó egyetemet is az Erasmus-programból.

A Tisza szerint ezért gyors változtatásra van szükség. A benyújtott javaslat egyelőre nem szüntetné meg a kekva típusú alapítványokat, de az alapító jogok az államhoz kerülnének. A kormány új kuratóriumokat nevezhetne ki, és nagyobb beleszólása lenne a gazdálkodásukba is. A modellváltó egyetemek hosszabb távú átalakításáról várhatóan csak később döntenek.

Lannert Judit szerint új felsőoktatási törvényre van szükség

Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.