Alaptörvény-módosítási javaslatot terjesztett be a Tisza a kekva-alapítványok államosítása érdekében

A Tisza Párt benyújtotta a 16. Alaptörvény-módosítást, amely jelentősen átalakítaná a kekva-alapítványok működését. A javaslat szerint az állam visszavenné az alapítói jogokat, így a jövőben a kormány dönthetne az alapítványok sorsáról.

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti, amelyekhez több modellváltó egyetem és az MCC is tartozik – írja a 444. A tervezet szerint ezek vagyona nemzeti vagyonná válna, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. Az állam akár meg is szüntethetné az alapítványokat, ilyen esetben pedig az állam lenne a jogutód.

Több módon is visszaveheti az új kormány az MCC-nek juttatott milliárdos vagyont

A benyújtott javaslat szövege szerint:

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.

A kekva-rendszert még 2021-ben hozta létre a Fidesz-kormány. Ezek az alapítványok kevéssé voltak ellenőrizhetők, miközben jelentős állami vagyont kaptak. A modellváltó egyetemek kuratóriumainak tagjai pedig hatalmas szabadságot kaptak: többek között nem voltak törvényi garanciák, mik legyenek a hatásköreik, határozatlan időre kaptak megbízást, és maguk dönthettek az új tagokról is.

Ennek a rendszernek az elszámoltathatatlansága és a közpénzek kétes felhasználása miatt zárt ki az Európai Unió több modellváltó egyetemet is az Erasmus-programból.

A Tisza szerint ezért gyors változtatásra van szükség. A benyújtott javaslat egyelőre nem szüntetné meg a kekva típusú alapítványokat, de az alapító jogok az államhoz kerülnének. A kormány új kuratóriumokat nevezhetne ki, és nagyobb beleszólása lenne a gazdálkodásukba is. A modellváltó egyetemek hosszabb távú átalakításáról várhatóan csak később döntenek.

Lannert Judit szerint új felsőoktatási törvényre van szükség

Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.