Varga-Bajusz Veronika: „a kutatói pálya egyre vonzóbb a fiatalok körében”

Úgy tűnik, a kormány szerint minden adott ahhoz, hogy a fiatalok boldogan válasszák a kutatói életpályát.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára az M1 reggeli műsorában mutatta be a kormány új, 28 milliárd forintos felsőoktatási pályázatát, amelynek célja, hogy segítse a hallgatókat az egyetem befejezésében - írja az MTI. A támogatás nem konkrét intézményekhez, hanem szakmai szervezetekhez kerül, amelyek az egyetemek számára dolgoznak ki módszereket és eszközöket – például arra, hogyan tudjanak a dolgozó hallgatók a tanulmányaikhoz jobban illeszkedő körülmények között munkát vállalni.

A tudományt a kereslet határozza meg? Hankót az egyetemi országjárásán egy doktorandusz kérdezte az elkeserítő helyzetről

Varga-Bajusz Veronika az interjú során kitért a kutatói pályára is, amelyről elmondta, hogy egyre vonzóbb itthon, ezért is újította meg a kormány a doktorandusz-ösztöndíjakat, és hozta be a kutatásban résztvevők esetében a magasabb ösztöndíj elérhetőségét, a kooperatív doktori programot.

2025 júniusában jelent meg a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, amely kitért a doktori képzési területekre is. Az új szabályok értelmében a doktori képzés háromszintűvé vált: a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzésre.

Az új keretben pedig a kormány megemelte a támogatásokat is. A kiválósági programban részt vevők bruttó 600 ezer forintot kaphatnak, a kooperatív doktori képzésben pedig nettó 250 ezer forint az állami ösztöndíj, ami munkajövedelemmel együtt akár nettó 400 ezer forintra egészülhet ki.

Vagyis két diploma után, a doktori cím felé haladva már akár havi 400 ezer forint is összejöhet – miközben egy budapesti albérlet átlagosan 260 ezer forintba kerül. Kinek ne érné meg?

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.