Varga-Bajusz Veronika: „a kutatói pálya egyre vonzóbb a fiatalok körében”

Úgy tűnik, a kormány szerint minden adott ahhoz, hogy a fiatalok boldogan válasszák a kutatói életpályát.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára az M1 reggeli műsorában mutatta be a kormány új, 28 milliárd forintos felsőoktatási pályázatát, amelynek célja, hogy segítse a hallgatókat az egyetem befejezésében - írja az MTI. A támogatás nem konkrét intézményekhez, hanem szakmai szervezetekhez kerül, amelyek az egyetemek számára dolgoznak ki módszereket és eszközöket – például arra, hogyan tudjanak a dolgozó hallgatók a tanulmányaikhoz jobban illeszkedő körülmények között munkát vállalni.

A tudományt a kereslet határozza meg? Hankót az egyetemi országjárásán egy doktorandusz kérdezte az elkeserítő helyzetről

Varga-Bajusz Veronika az interjú során kitért a kutatói pályára is, amelyről elmondta, hogy egyre vonzóbb itthon, ezért is újította meg a kormány a doktorandusz-ösztöndíjakat, és hozta be a kutatásban résztvevők esetében a magasabb ösztöndíj elérhetőségét, a kooperatív doktori programot.

2025 júniusában jelent meg a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, amely kitért a doktori képzési területekre is. Az új szabályok értelmében a doktori képzés háromszintűvé vált: a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzésre.

Az új keretben pedig a kormány megemelte a támogatásokat is. A kiválósági programban részt vevők bruttó 600 ezer forintot kaphatnak, a kooperatív doktori képzésben pedig nettó 250 ezer forint az állami ösztöndíj, ami munkajövedelemmel együtt akár nettó 400 ezer forintra egészülhet ki.

Vagyis két diploma után, a doktori cím felé haladva már akár havi 400 ezer forint is összejöhet – miközben egy budapesti albérlet átlagosan 260 ezer forintba kerül. Kinek ne érné meg?

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?