Varga-Bajusz Veronika: „a kutatói pálya egyre vonzóbb a fiatalok körében”

Úgy tűnik, a kormány szerint minden adott ahhoz, hogy a fiatalok boldogan válasszák a kutatói életpályát.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára az M1 reggeli műsorában mutatta be a kormány új, 28 milliárd forintos felsőoktatási pályázatát, amelynek célja, hogy segítse a hallgatókat az egyetem befejezésében - írja az MTI. A támogatás nem konkrét intézményekhez, hanem szakmai szervezetekhez kerül, amelyek az egyetemek számára dolgoznak ki módszereket és eszközöket – például arra, hogyan tudjanak a dolgozó hallgatók a tanulmányaikhoz jobban illeszkedő körülmények között munkát vállalni.

A tudományt a kereslet határozza meg? Hankót az egyetemi országjárásán egy doktorandusz kérdezte az elkeserítő helyzetről

Varga-Bajusz Veronika az interjú során kitért a kutatói pályára is, amelyről elmondta, hogy egyre vonzóbb itthon, ezért is újította meg a kormány a doktorandusz-ösztöndíjakat, és hozta be a kutatásban résztvevők esetében a magasabb ösztöndíj elérhetőségét, a kooperatív doktori programot.

2025 júniusában jelent meg a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, amely kitért a doktori képzési területekre is. Az új szabályok értelmében a doktori képzés háromszintűvé vált: a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzésre.

Az új keretben pedig a kormány megemelte a támogatásokat is. A kiválósági programban részt vevők bruttó 600 ezer forintot kaphatnak, a kooperatív doktori képzésben pedig nettó 250 ezer forint az állami ösztöndíj, ami munkajövedelemmel együtt akár nettó 400 ezer forintra egészülhet ki.

Vagyis két diploma után, a doktori cím felé haladva már akár havi 400 ezer forint is összejöhet – miközben egy budapesti albérlet átlagosan 260 ezer forintba kerül. Kinek ne érné meg?

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.