Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Úgy tűnik, a kormány szerint minden adott ahhoz, hogy a fiatalok boldogan válasszák a kutatói életpályát.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára az M1 reggeli műsorában mutatta be a kormány új, 28 milliárd forintos felsőoktatási pályázatát, amelynek célja, hogy segítse a hallgatókat az egyetem befejezésében - írja az MTI. A támogatás nem konkrét intézményekhez, hanem szakmai szervezetekhez kerül, amelyek az egyetemek számára dolgoznak ki módszereket és eszközöket – például arra, hogyan tudjanak a dolgozó hallgatók a tanulmányaikhoz jobban illeszkedő körülmények között munkát vállalni.
Varga-Bajusz Veronika az interjú során kitért a kutatói pályára is, amelyről elmondta, hogy egyre vonzóbb itthon, ezért is újította meg a kormány a doktorandusz-ösztöndíjakat, és hozta be a kutatásban résztvevők esetében a magasabb ösztöndíj elérhetőségét, a kooperatív doktori programot.
2025 júniusában jelent meg a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, amely kitért a doktori képzési területekre is. Az új szabályok értelmében a doktori képzés háromszintűvé vált: a kutatói kiválósági, a kooperatív, valamint a hagyományos doktori képzésre.
Az új keretben pedig a kormány megemelte a támogatásokat is. A kiválósági programban részt vevők bruttó 600 ezer forintot kaphatnak, a kooperatív doktori képzésben pedig nettó 250 ezer forint az állami ösztöndíj, ami munkajövedelemmel együtt akár nettó 400 ezer forintra egészülhet ki.
Vagyis két diploma után, a doktori cím felé haladva már akár havi 400 ezer forint is összejöhet – miközben egy budapesti albérlet átlagosan 260 ezer forintba kerül. Kinek ne érné meg?
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.