Hankó Balázs bejelentette, hogy átalakítják a doktori képzést.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton bejelentette, hogy alapjaiban újítják meg a doktori képzést – tette közzé az MTI. A miniszter szerint az átalakítás célja, hogy a fiatal kutatók nagyobb megbecsülést, jobb anyagi támogatást és rugalmasabb lehetőségeket kapjanak.
Az új rendszer három szintes képzést vezet be:
Hankó hangsúlyozta: aki hamarabb fejezi be a négyéves doktori képzést – bár ilyenre nagyon ritkán van példa -, az akkor is megkapja a teljes időszakra járó ösztöndíjat.
Havi bruttó 140 ezer forintból kellene megélnie egy leendő kutatónak
A jövőben minden egyetem maga dönthet a képzés szervezési módjáról, így például a kontaktórák számáról vagy a kreditrendszer alkalmazásáról.
A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb nemzete közé tartozzon. Ehhez az is szükséges, hogy egymillió lakosra legalább 9 ezer kutató-fejlesztő jusson – jelenleg ez a szám 6500.
Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke szerint az új rendszer megfelel a fiatal kutatók elvárásainak. Egy friss felmérés alapján a doktoranduszok többsége szakmai karriert remél a képzéstől. A válaszadók 41,6%-a az akadémiai pályán, 16%-a az ipari szektorban, míg 15,5%-uk kutatóintézetekben képzeli el a jövőjét.
Bár már magától is értetődő, de a felmérés megerősítette, hogy a hallgatók számára különösen fontos a témavezetők szakmai színvonala, az anyagi és erkölcsi megbecsülés, valamint az intézményi támogatás.
A szövetség szerint az új modell képes lesz arra, hogy ezen elvárásokat teljesítse - mondta Molnár Dániel. A közleményben arról ugyan nem volt szó, hogy mikor lépne érvénybe az új rendszer, Domokos Péter kutatóprofesszor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke szerint „a következő pályázati körben nagyon gyors ütemben fel lehet építeni a rendszert, tehát 2026-tól, de egy átmenettel már a mostani szeptemberi indulástól ezt el lehet kezdeni felépíteni”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
