Havi bruttó 140 ezer forintból kellene megélnie egy leendő kutatónak

A Phd-hallgatók nagy része az alacsony ösztöndíj miatt csak akkor tudja megszerezni a fokozatot, ha a képzés ideje alatt a családja anyagilag támogatja.

A hazai doktori képzésekre jelentkező hallgatók fele PhD-fokozat nélkül tűnik el a rendszerből - mondta Dernovics Mihály élelmiszermérnök,  korábbi habilitált egyetemi docens a Qubitnek. Ennek pedig az egyik oka az, hogy a nagyon alacsony ösztöndíjak miatt sokan megélhetési problémákkal küzdenek, és csak akkor tudják befejezni a doktorit, ha a családjuk, párjuk anyagilag segíti őket.

A felsőoktatási törvény szerint a doktori képzésben résztvevők ösztöndíja:

  • az első 2 évben: bruttó 1680000 Ft/év
  • a második 2 évben (sikeres komplex vizsga után): bruttó 2160000 Ft/év

Vagyis a jövő Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei a mesterdiplomájuk megszerzése után doktori képzés első két évében havonta bruttó 140 ezer forintot, míg később pedig havi bruttó 180 ezer forintot keresnek. Az alacsony fizetések mellett pedig gyakran azzal is szembesülnek, hogy nincsen pénz például az eszközök megjavítására, és hiába mennek ki például hajnalban a nádasba hideg iszapot gyűjteni, ha a laborban azzal szembesülnek, hogy

bocsi, most nincs 16 400 Ft, hogy megjavíttassuk a HPLC mintaadagolóját.

Az anyagiak mellett persze vannak olyanok is, akik azért hagyják félbe a képzést, mert megváltozott a családi állapotuk, rosszul mérték fel a saját kapacitásukat vagy éppenséggel túl sokat kellett a tanszéken tanítaniuk, adminisztrálniuk, mentorálniuk az alap-és mesterszakos diákokat.

De nemcsak a Phd-hallgatók keresnek keveset, az Eduline korábban már beszámolt arról, idén februárban  Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat".

A felsőoktatás dolgozók béremelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.