A Phd-hallgatók nagy része az alacsony ösztöndíj miatt csak akkor tudja megszerezni a fokozatot, ha a képzés ideje alatt a családja anyagilag támogatja.
A hazai doktori képzésekre jelentkező hallgatók fele PhD-fokozat nélkül tűnik el a rendszerből - mondta Dernovics Mihály élelmiszermérnök, korábbi habilitált egyetemi docens a Qubitnek. Ennek pedig az egyik oka az, hogy a nagyon alacsony ösztöndíjak miatt sokan megélhetési problémákkal küzdenek, és csak akkor tudják befejezni a doktorit, ha a családjuk, párjuk anyagilag segíti őket.
A felsőoktatási törvény szerint a doktori képzésben résztvevők ösztöndíja:
Vagyis a jövő Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei a mesterdiplomájuk megszerzése után doktori képzés első két évében havonta bruttó 140 ezer forintot, míg később pedig havi bruttó 180 ezer forintot keresnek. Az alacsony fizetések mellett pedig gyakran azzal is szembesülnek, hogy nincsen pénz például az eszközök megjavítására, és hiába mennek ki például hajnalban a nádasba hideg iszapot gyűjteni, ha a laborban azzal szembesülnek, hogy
bocsi, most nincs 16 400 Ft, hogy megjavíttassuk a HPLC mintaadagolóját.
Az anyagiak mellett persze vannak olyanok is, akik azért hagyják félbe a képzést, mert megváltozott a családi állapotuk, rosszul mérték fel a saját kapacitásukat vagy éppenséggel túl sokat kellett a tanszéken tanítaniuk, adminisztrálniuk, mentorálniuk az alap-és mesterszakos diákokat.
De nemcsak a Phd-hallgatók keresnek keveset, az Eduline korábban már beszámolt arról, idén februárban Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint ezer dolgozója írta alá azt a nyílt levelet, amiben megfogalmazták; elfogadhatatlannak tartják, hogy míg a közoktatási szektorban bérrendezés zajlik, addig az állami egyetemek fenntartói nem biztosítják "az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat".
A felsőoktatás dolgozók béremelésével az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
