Felszólalt a kormány törvényalkotási folyamatai ellen a veszprémi Lovassy László Gimnázium

Szerintük a kérdőíves felmérés nem helyettesíti az érdemi párbeszédet.

  • Eduline

„Mi, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárai, elfogadhatatlannak tartjuk azt a gyakorlatot, amely jelenleg Magyarország törvényalkotási folyamataira jellemző. Egy éve próbáljuk – igen szűkre szabott lehetőségek mellett – elérni, hogy a döntéshozók hallják meg a hangunkat, figyelembe vegyék észrevételeinket, és érdemi párbeszédet folytassanak számunkra is hiteles szakmai szervezetekkel és a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel” – tették közzé az iskola pedagógusai Facebookon.

 

A veszprémi Lovassy László Gimnázium nevelőtestületének 75%-a követeli közleményben azt, hogy a jelenleg a...

Posted by Sándor Katanics on Thursday, March 16, 2023

A közlemény szerint a tanári kar elsősorban azt kifogásolja, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül módosítja vagy alkot új törvényeket. Szerintük a kérdőíves kutatás ugyanis „nem helyettesítheti azokat a demokratikus egyeztetési formákat, amelyeket kötelezően biztosítani kellene az ilyen súlyú”, a tanári érdekeket „ jelentősen sértő, a lehetőségeinket végletesen korlátozó döntések eltervezésekor, nyilvánosságra hozatalakor”.

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben a tanítványaink érdekeire hivatkozik a döntéshozó, valójában olyan döntéseket készít elő, amelyekkel a közoktatás minőségének jelentős mértékű romlását idézi elő” – írják.

A közleményt, amelyben érdemi párbeszédet és egyeztetést követelnek az 56 fős nevelőtestületből 43-an írták alá, de melléjük álltak a Miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanárai is, akik szerint az elmúlt hét évben „semmilyen koncepcionális, a közoktatás színvonalának javulását eredményező változtatás nem történt, és a most megjelent jogszabálytervezetek sem tartalmaznak semmi előremutatót”

„Követeljük, hogy a tervezetcsomag ne kerüljön megvitatásra sem az országgyűlésben, hanem azonnali, a - retorzió helyett - az oktatás megújítását célként kitűző demokratikus egyeztetés kezdődjön az érintettek széles körének bevonásával” – hangsúlyozzák.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu