Szerintük a kérdőíves felmérés nem helyettesíti az érdemi párbeszédet.
„Mi, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárai, elfogadhatatlannak tartjuk azt a gyakorlatot, amely jelenleg Magyarország törvényalkotási folyamataira jellemző. Egy éve próbáljuk – igen szűkre szabott lehetőségek mellett – elérni, hogy a döntéshozók hallják meg a hangunkat, figyelembe vegyék észrevételeinket, és érdemi párbeszédet folytassanak számunkra is hiteles szakmai szervezetekkel és a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel” – tették közzé az iskola pedagógusai Facebookon.
A veszprémi Lovassy László Gimnázium nevelőtestületének 75%-a követeli közleményben azt, hogy a jelenleg a...
Posted by Sándor Katanics on Thursday, March 16, 2023
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben a tanítványaink érdekeire hivatkozik a döntéshozó, valójában olyan döntéseket készít elő, amelyekkel a közoktatás minőségének jelentős mértékű romlását idézi elő” – írják.
A közleményt, amelyben érdemi párbeszédet és egyeztetést követelnek az 56 fős nevelőtestületből 43-an írták alá, de melléjük álltak a Miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanárai is, akik szerint az elmúlt hét évben „semmilyen koncepcionális, a közoktatás színvonalának javulását eredményező változtatás nem történt, és a most megjelent jogszabálytervezetek sem tartalmaznak semmi előremutatót”
„Követeljük, hogy a tervezetcsomag ne kerüljön megvitatásra sem az országgyűlésben, hanem azonnali, a - retorzió helyett - az oktatás megújítását célként kitűző demokratikus egyeztetés kezdődjön az érintettek széles körének bevonásával” – hangsúlyozzák.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
