Minden nyolcadik pedagógus sztrájkol, a szakszervezetek és a kormány újabb tárgyalásra készülnek

Elkezdődött az újabb kétnapos és határozatlan idejű pedagógussztrájk, a tanári érdekképviseletek szerint viszont júliusnál hamarabb aligha lehet megegyezés a kormánnyal.

  • Eduline

Minden nyolcadik tanár, vagyis több mint tízezer pedagógus vesz részt a ma kezdődő kétnapos sztrájkon - számolt be róla a 24.hu.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a közoktatásban kétnapos, a szakképzésekben pedig határozatlan idejű sztrájkba kezdenek a pedagógusok március 16-án, a tavaly meghirdetett határozatlan idejű sztrájk első évfordulóján, mert a sztrájktárgyalások, tüntetések és egyéb akciók ellenére a kormány továbbra sem reagált a szakszervezetek követeléseire. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint mindössze annyi előrelépés történt a kormány álláspontjában, hogy míg korábban el sem ismerték a problémákat, mostanra háromszor tíz százalékos béremelésről, valamint a pedagógusbéreknek a diplomás átlagbér nyolcvan százalékára történő felzárkóztatásáról tettek ígéretet.

A sztrájknapokat szervező szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ szerint intézményenként eltérő, hogyan vesznek részt a munkabeszüntetésen. Vannak iskolák, ahol egész nap nincs tanítás, máshol viszont csak három-négy, vagy mindössze egy órát nem tartanak meg, az is előfordul azonban, hogy ahol az egész tantestület sztrájkol, ott rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el, és sok - elsősorban az ellenzéki települések - óvodáiban is a munkabeszüntetés mellett döntöttek. A sztrájk első napján egyébként tárgyalás is lesz a kormány és a tanári érdekképviseletek között. Ezen ugyanazokról a pontokról egyeztetnek majd, amiket még 2021 őszén fogalmaztak meg, és amikről azóta sem sikerült megegyezniük a kormánnyal. A követeléseket mindössze annyival egészítették ki, hogy azt kérik, helyezzék hatályon kívül a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, tavaly nyáron elfogadott törvényt, ami előírja, hogy a tanároknak a sztrájk alatt is kötelezően meg kelljen tartaniuk az óráik legalább ötven százalékát.

A szakszervezetek július előtt nem számítanak megegyezésre, főként azért, mert az új pedagógus státustörvényben meghatározott bér nem követi a diplomás átlagbér növekedését.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu