A modellváltott egyetemek előtt is megnyílhat az út az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán benyújtotta a közérdekű alapítványokról szóló törvény módosító javaslatát, ami többek között szabályozza a modellt váltott egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumainak és felügyelő-bizottságainak működését – írja a hvg.hu.
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek. Ezekből a miniszterek már tavaly februárban önként lemondtak, amit a törvény most elő is ír.
A frissen benyújtott javaslat már kimondja, hogy a kuratóriumi és felügyelő-bizottsági tagok megbízatása legfeljebb hat évre szólhat, valamint egy alkalommal újraválaszthatók vagy jelölhetők.
A módosítás szerint az alábbi politikai vezetők nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok:
A listában továbbá szerepelnek még a törvényben meghatározott szakmai felső vezetők és szakmai vezetők, valamint a köztisztviselők, így kiesnek például a kormányhivatalok és járási hivatalok vezetői is.
Ha a parlament elfogadja a javaslatot, ezentúl az uniós támogatásban részesülő alapítványok tisztségviselőinek vagyonnyilatkozatot kell tenniük megbízatásuk kezdetekor és lejártakor egyaránt. Amennyiben ezt elmulasztják megtenni, a nyilatkozat pótlásáig nem gyakorolhatják tisztségükből fakadó jogaikat, és nem vehetik fel az ezzel járó fizetésüket sem. A benyújtott vagyonnyilatkozatok ellenőrzését az Integritás Hatóság látja el.
A módosító javaslat azzal is kiegészült, hogy csak olyan személy választható meg a posztra:
„aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással”.
Azt, hogy ezeknek a kikötéseknek kik felelnek meg, a továbbiakban az Állami Számvevőszék fogja eldönteni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
