Hankó Balázs úgy fogalmazott egy pódiumbeszélgetésen, hogy a Pannónia programmal jobbat csináltak az Erasmusnál és eközben nem kötöttek alkut. Egy október eleji törvényjavaslat azonban másra utal.
A Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) június óta vezető Hankó Balázs a Kereszténydemokrata Est című pódiumbeszélgetésen mondta az MTI tudósítása szerint , hogy az uniós Erasmus és Horizon ösztöndíjprogramokból ki lettek szorítva a magyar fiatalok, ezért a kormány elindította a Pannónia programot, amely "nem pótlék, nem alternatíva, hanem jobb"
Hankó a beszélgetésen kitért arra is, hogy egyetemi kezdeményezésre alakították át a magyar felsőoktatást, amely ráadásul nemzeti hatáskör, ezért az EU-nak semmi köze hozzá, majd hozzátette, hogy Brüsszelből akarják megmondani a magyar egyetemeket fenntartó testületek összetételét, bele akarnak szólni oktatási kérdésekbe, noha ezek szuverenitási kérdések.
Itt azért érdemes megjegyezni, hogy október elején az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy pont a KIM javaslatára módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
Hankó ennek ellenére ezen a beszélgetésen a Pannónia program kapcsán azt mondta,
jobbat csináltunk, eközben szuverenitási kérdésben nem kötöttünk alkut
és mellesleg azt is kiemelte, hogy szerinte a Pannónia program tágabb lehetőségeket nyújt, mint az Erasmus.
A legfrissebb adatok szerint a Pannónia program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében: augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest csak több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni.
Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
