Hankó Balázs szerint a Pannónia program jobb, mint az Erasmus

Hankó Balázs úgy fogalmazott egy pódiumbeszélgetésen, hogy a Pannónia programmal jobbat csináltak az Erasmusnál és eközben nem kötöttek alkut. Egy október eleji törvényjavaslat azonban másra utal.

A Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) június óta vezető Hankó Balázs a Kereszténydemokrata Est című pódiumbeszélgetésen mondta az MTI tudósítása szerint , hogy az uniós Erasmus és Horizon ösztöndíjprogramokból ki lettek szorítva a magyar fiatalok, ezért a kormány elindította a Pannónia programot, amely "nem pótlék, nem alternatíva, hanem jobb"

Hankó a beszélgetésen kitért arra is, hogy egyetemi kezdeményezésre alakították át a magyar felsőoktatást, amely ráadásul nemzeti hatáskör, ezért az EU-nak semmi köze hozzá, majd hozzátette, hogy Brüsszelből akarják megmondani a magyar egyetemeket fenntartó testületek összetételét, bele akarnak szólni oktatási kérdésekbe, noha ezek szuverenitási kérdések.

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy október elején az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy pont a KIM javaslatára módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.

Hankó ennek ellenére ezen a beszélgetésen a Pannónia program kapcsán azt mondta,

jobbat csináltunk, eközben szuverenitási kérdésben nem kötöttünk alkut

és mellesleg azt is kiemelte, hogy szerinte a Pannónia program tágabb lehetőségeket nyújt, mint az Erasmus.

A legfrissebb adatok szerint a Pannónia program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében: augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest csak több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni.

Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.