Hankó Balázs szerint a Pannónia program jobb, mint az Erasmus

Hankó Balázs úgy fogalmazott egy pódiumbeszélgetésen, hogy a Pannónia programmal jobbat csináltak az Erasmusnál és eközben nem kötöttek alkut. Egy október eleji törvényjavaslat azonban másra utal.

A Kulturális és Innovációs Minisztériumot (KIM) június óta vezető Hankó Balázs a Kereszténydemokrata Est című pódiumbeszélgetésen mondta az MTI tudósítása szerint , hogy az uniós Erasmus és Horizon ösztöndíjprogramokból ki lettek szorítva a magyar fiatalok, ezért a kormány elindította a Pannónia programot, amely "nem pótlék, nem alternatíva, hanem jobb"

Hankó a beszélgetésen kitért arra is, hogy egyetemi kezdeményezésre alakították át a magyar felsőoktatást, amely ráadásul nemzeti hatáskör, ezért az EU-nak semmi köze hozzá, majd hozzátette, hogy Brüsszelből akarják megmondani a magyar egyetemeket fenntartó testületek összetételét, bele akarnak szólni oktatási kérdésekbe, noha ezek szuverenitási kérdések.

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy október elején az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy pont a KIM javaslatára módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.

Hankó ennek ellenére ezen a beszélgetésen a Pannónia program kapcsán azt mondta,

jobbat csináltunk, eközben szuverenitási kérdésben nem kötöttünk alkut

és mellesleg azt is kiemelte, hogy szerinte a Pannónia program tágabb lehetőségeket nyújt, mint az Erasmus.

A legfrissebb adatok szerint a Pannónia program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében: augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest csak több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni.

Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.