Módosítják a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz.
A KIM új törvényjavalata szerint erre azért van szükség, mert „Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja” - szúrta ki a 24.hu.
Ennek értelmében nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok:
Ha valaki ezek körül bármelyik tisztséget betöltötte, de lemondott vagy véget ért a megbízása, csak egy év elteltével lehet kurátor vagy fb-tag egyetemi alapítványban. Az összeférhetetlenséget az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.
Jelenleg több olyan politikus van, akit érint a tervezet. Többek között Lezsák Sándor fideszes parlamenti elnököt, Fazekas Sándor fideszes képviselőt, Veres Pált, Miskolc leköszönő ellenzéki polgármesterét. Az érintetteknek emiatt jellemzően az egymillió forint környéki tiszteletdíjáról is le kell mondaniuk.
A javaslat ezen kívül hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani a tagokat.
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság közel két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kizárja a modellváltó magyar egyetemek hallgatóit és oktatóit az Erasmus+ és a Horizont Európai programokból, mivel azok kuratóriumaiban (akkor még) aktív politikusok is ültek.
Bár tavaly februárban az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így ebben a félévben már nincsenek magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.
A Pannónia Program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében: augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest csak több mint 700 hallgató ment külföldre tanulni.
Az Erasmus-üggyel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
