A gyülekezési törvény módosítása miatt tüntetést szerveznek az egyetemi hallgatók

Április 8-ra békés tüntetést szerveznek a magyar egyetemisták.

A gyülekezési törvény módosítása többek között ellehetetleníti a Budapest Prideot, azonban alkalmas lehet bármilyen más gyülekezés megtiltására is. Emiatt a szervezők arra kérik az egyetemi hallgatókat, hogy közösen álljanak ki a gyülekezési szabadság mellett.

„Mi, az egyetemi hallgatóság túl régóta hallgatunk, mutassuk meg, hogy igenis van hangunk!”

- olvasható a Facebookon létrehozott esemény leírásában.

A gyülekezés április 8-án (kedden) 16:00-kor kezdődik a Mikszáth Kálmán téren, majd a rövid beszédeket követően a tömeg a Szabad sajtó útra fog vonulni. Bár itt véget ér a gyülekezés, mindenkit bátorítanak a 24 órás hídfoglaláshoz való csatlakozásra.

A szervezők felhívják arra is a figyelmet, hogy a tüntetés egy békés, erőszakmentes megmozdulás lesz, amit a rendőrségnél is bejelentették.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.