Hajnal Gabriella szerint a tanárhiány kapcsán emlegetett többezres számok nem fedik a valóságot, az új tanárképzés pedig az emelt szintű érettségi anyagánál is több tudást ad majd a pedagógusok kezébe.
A minisztérium szerint 13,3 millió tankönyv nyomtatása van folyamatban, a szeptemberi tanévkezdésre az ígéretek szerint az iskolákban lesznek.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) szerint az egyes tankerületek az új típusú, 2020-as Nemzeti alaptantervhez (NAT) igazított állami tankönyvek megrendelésére utasították az iskolai tankönyvfelelősöket.
Bővül a kötelezően feldolgozandó életművek sora: az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin - írja a Népszava.
A minisztérium szerint több vizsgatárgynál kerülnek majd előtérbe például a projektmunkák, de részleteket nem árultak el azzal kapcsolatban, pontosan hogyan néz majd ki 2023-tól az érettségi.
Új tantárgyakkal és tankönyvekkel, módosított óraszámokkal debütált szeptember 1-jén az átdolgozott Nemzeti alaptanterv. A dokumentum – amelytől a diákok és a pedagógusok többek között a tananyag csökkentését várták – nem aratott osztatlan sikert.
Mivel az új Nemzeti alaptanterv nem csak új tankönyveket, hanem hamarosan új érettségi követelményeket is hoz magával, a most kilencedikes diákoknak 2024-ben már az új rendszer szerint kell majd vizsgázniuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mutatjuk.
Az ötödikesek az új tankönyvek szerint már a finnugor rokonság helyett hun rokonságról tanulnak.
A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.
Elindult a tanév, de még mindig okozhat meglepetéseket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pályázatot hirdetett a tanároknak „EMMI tanmenet pályázat 2020” címmel. A pályázók közül néhányan „nyereményben” is részesülhetnek - nem is akármilyenben.
Logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak majd a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltja az őstörténet, illetve jön egy új tantárgy: a digitális kultúra. Ez csak néhány változás, amit ősztől hoz az életbe lépő új tantervi szabályozás. Most összegyűjtött, mi mindenre kell számítani szeptembertől.
Digitális kultúra néven új tantárgy váltja az informatikát szeptembertől. A tárgy keretében az általános és középiskolások újfajta gondolkodásmódot tanulhatnak. A diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd.
A járványtan is beépült a biológia-tananyagba, a diákok tanulnak majd a vírusterjedésről és megismerkedhetnek a legfrissebb evolúciós elméletekkel.
Az új Nemzeti alaptanterv nagyban befolyásolta az állami tankönyvek rendelését is. Látványos a csökkenés.
Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az új történelemkönyveket ért kritikát A tanú című film híres jelenetével is szemléltette, ahol az „ítélet” már előbb készen volt, mint maga a „per”.
Bár a nyári szünet elindult és mindenki élvezi, hogy véget ért a tanítás, mégis sokakat foglalkoztat, hogy milyenek lesznek az új tankönyvek.
Az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok.
Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.
