Változnak az érettségi követelmények, mutatjuk, milyen szabály vonatkozik az idén vizsgázókra

Három éve vezették be az új Nemzeti alaptantervet, több tantárgy tartalma változott, ez pedig az érettségi követelményeket is érinti. Mutatjuk, idén kiknek kell az új feltételek szerint vizsgáznia.

  • Eduline

A rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító, a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakkal bezárólag, a 2020. előtti vizsgakövetelmények szerint kell letennie minden vizsgázónak, aki nem a 2020-as nat szerint kezdte el a tanulmányait - áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Új Nat, új követelmény?

Igen. A fentiekkel szemben azok, akik már a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg a tanulmányaikat (és alapvetően 2024-ben vagy később érettségiznének), de előrehozott vizsgát, illetve azt követően szintemelő, vagy pótló vizsgát szeretnének tenni; ők ezt az új vizsgakövetelmények szerint tehetik meg 2023 tavaszán és 2023 őszén - írja az Oktatási Hivatal (OH). A 2024 tavaszi vizsgaidőszaktól mindenkire egységesen az új vizsgakövetelmények érvényesek.

Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkező vizsgázók melyik vizsgakövetelmény szerint vizsgázhatnak?

Ahogy fent is említettük idén ősszel lesz az utolsó vizsgaidőszak, amikor még a korábbi követelmények érvényesek, így ha 2023 tavaszán terveztek vizsgázni úgy, hogy egyébként már van bizonyítványotok, akkor ezt a korábbi követelmények szerint tehetitek meg.

Fontos viszont, hogy 2024. január 1-je után már kizárólag az új követelmények szerint lehet csak érettségi vizsgát tenni. Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre - teszi hozzá az OH.

A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy a 2023-as őszi érettségiig érvényes követelményeket itt találjátok.

A 2024-től érvényes követelményeket pedig itt nézhetitek meg az egyes tantárgyakhoz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.