Három éve vezették be az új Nemzeti alaptantervet, több tantárgy tartalma változott, ez pedig az érettségi követelményeket is érinti. Mutatjuk, idén kiknek kell az új feltételek szerint vizsgáznia.
A rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító, a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakkal bezárólag, a 2020. előtti vizsgakövetelmények szerint kell letennie minden vizsgázónak, aki nem a 2020-as nat szerint kezdte el a tanulmányait - áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Új Nat, új követelmény?
Igen. A fentiekkel szemben azok, akik már a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg a tanulmányaikat (és alapvetően 2024-ben vagy később érettségiznének), de előrehozott vizsgát, illetve azt követően szintemelő, vagy pótló vizsgát szeretnének tenni; ők ezt az új vizsgakövetelmények szerint tehetik meg 2023 tavaszán és 2023 őszén - írja az Oktatási Hivatal (OH). A 2024 tavaszi vizsgaidőszaktól mindenkire egységesen az új vizsgakövetelmények érvényesek.
Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkező vizsgázók melyik vizsgakövetelmény szerint vizsgázhatnak?
Ahogy fent is említettük idén ősszel lesz az utolsó vizsgaidőszak, amikor még a korábbi követelmények érvényesek, így ha 2023 tavaszán terveztek vizsgázni úgy, hogy egyébként már van bizonyítványotok, akkor ezt a korábbi követelmények szerint tehetitek meg.
Fontos viszont, hogy 2024. január 1-je után már kizárólag az új követelmények szerint lehet csak érettségi vizsgát tenni. Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre - teszi hozzá az OH.
A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy a 2023-as őszi érettségiig érvényes követelményeket itt találjátok.
A 2024-től érvényes követelményeket pedig itt nézhetitek meg az egyes tantárgyakhoz.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
