Három éve vezették be az új Nemzeti alaptantervet, több tantárgy tartalma változott, ez pedig az érettségi követelményeket is érinti. Mutatjuk, idén kiknek kell az új feltételek szerint vizsgáznia.
A rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító, a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakkal bezárólag, a 2020. előtti vizsgakövetelmények szerint kell letennie minden vizsgázónak, aki nem a 2020-as nat szerint kezdte el a tanulmányait - áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Új Nat, új követelmény?
Igen. A fentiekkel szemben azok, akik már a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg a tanulmányaikat (és alapvetően 2024-ben vagy később érettségiznének), de előrehozott vizsgát, illetve azt követően szintemelő, vagy pótló vizsgát szeretnének tenni; ők ezt az új vizsgakövetelmények szerint tehetik meg 2023 tavaszán és 2023 őszén - írja az Oktatási Hivatal (OH). A 2024 tavaszi vizsgaidőszaktól mindenkire egységesen az új vizsgakövetelmények érvényesek.
Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkező vizsgázók melyik vizsgakövetelmény szerint vizsgázhatnak?
Ahogy fent is említettük idén ősszel lesz az utolsó vizsgaidőszak, amikor még a korábbi követelmények érvényesek, így ha 2023 tavaszán terveztek vizsgázni úgy, hogy egyébként már van bizonyítványotok, akkor ezt a korábbi követelmények szerint tehetitek meg.
Fontos viszont, hogy 2024. január 1-je után már kizárólag az új követelmények szerint lehet csak érettségi vizsgát tenni. Ez utóbbi alól kivételt képez az ágazati, ágazaton belüli specializációs vizsgáknak egy szűk köre - teszi hozzá az OH.
A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy a 2023-as őszi érettségiig érvényes követelményeket itt találjátok.
A 2024-től érvényes követelményeket pedig itt nézhetitek meg az egyes tantárgyakhoz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
