Úgy gondolják, második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket összetenni a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez.
Az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamnak szóló tavalyi széria után most szeptemberre a másodikba, a hatodikba és a tizedikbe lépő korosztály könyveit írták át.
Az elkészült munkák annak ellenére is a „rettenetes”, illetve „sírnivaló” minősítést kapták az értékelésre felkért szakértőktől, hogy a könyvek összeállítói egyrészt tanulhattak volna az előző évek hibáiból, másrészt a rohamtempóban készült 2020-as kötetekkel szemben most bő másfél év állt a rendelkezésükre - írja a hvg360.
A Magyartanárok Egyesületének vezetője szerint nem volt még "ilyen unalmas és színtelen tankönyv az utóbbi ötven évben". A tankönyvek poros, patetikus, múzeumi szemlélete még jobban mutatja az új alaptanterv hibáit, mindenekelőtt a jó olvasóvá és jó szövegértővé nevelés ellen ható tendenciákat - mondta a lapnak Arató László.
Nincsenek elragadtatva az új tankönyvektől a HVG által megkérdezett történelemtanárok sem. Bár durva történelemhamisítás, illetve csúsztatások ezúttal nem érhetők tetten, az első széria legnagyobb gondja, a tananyagcsökkentés látszat volta ezekben is erősen megmutatkozik - írja a hvg360. A témában megszólalt a Történelemtanárok Egylete is, azonban ők sem rajonganak az új tankönyvszériáért.
Azt, hogy pontosan mit tartanak problémásnak az irodalom- és történelemtankönyvek kapcsán a szakértők, elolvashatjátok a hvg360-on.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
