Emmi: 2023-tól megváltoznak az érettségik követelményei

A minisztérium szerint több vizsgatárgynál kerülnek majd előtérbe például a projektmunkák, de részleteket nem árultak el azzal kapcsolatban, pontosan hogyan néz majd ki 2023-tól az érettségi.

  • Eduline/MTI

Tavaly nyár végén, nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele a Magyar Közlönybe a döntés, miszerint november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik. 

A váltásra azért kerülhetett sor, mert 2020-tól felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből. A tervek szerint a nat-osztályok (azaz a mostani kilencedikesek) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.

Az érettségi módosított szabályai felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

De mégis mi változik?

Mivel az alaptanterv miatt megváltozott bizonyos évfolyamok követelményrendszere is, vannak olyan témák, amik nem lehetnek majd benne a vizsgákban. Például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok. Ősztől az informatika órákat felváltotta a digitális kultúra. Az új tantárgy keretében a diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd. A digitális kultúra óráról itt találjátok a részleteket.

Azt viszont, hogy mi lesz 2024-ben a vizsgázók feladatlapjaiban, egyelőre még nem tudjuk. A tervek szerint több vizsgatárgynál előtérbe kerül "a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák - például a projektmunka - alkalmazása, és az egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul". A részletes vizsgakövetelmények azonban tavasszal, további egyeztetések után lesznek elérhetőek - közölte az Emmi.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.